5 dolog, amiért a JCW kabrió a legmenőbb Mini!

Veszített egy kicsit morcos hangjából a JCW Mini, amióta belepiszkáltak kicsit a szigorodó környezetvédelmi normák miatt, de még így is figyelemreméltó dallamokat játszik. Még egy darabig, mert mind mindenki Európában, a Mini is villanyautó-gyártóvá kíván válni. Persze egy többnyire kisautókat gyártó márka esetében ez szinte magától értetődő. De azért valahol egy kicsit fáj, mert a kicsi vasakból fergetegesen jó élményautókat lehet gyártani. Ahogy ezt meg is teszi a Mini, lásd a JCW modelleket. Na, jó a GP talán még menőbb is náluk, de az egy kuriózum, egy igazi ritkaság.
Dizájn, stílus
Azt a fajta cukiságot, a JCW esetében harapós cukiságot nem igazán tudja más márka ennyire jól prezentálni. Talán egy Abarth, de az még kisebb súlycsoportban játszik. A frissített Mini új arca pedig a sportos díszítéssel tálalva a leglátványosabb. “Nagyszájúságát” fokozzák az első lökhárító széleibe vágott légbeömlők, a sportos hangulatot pedig a méhsejtmintás hűtőrács fokozza. Az értő szemek számára pedig a JCW feliratok is sokatmondóak szerte a karosszérián. Hátul most már mindenképp jár a brit lobogós hátsó lámpa, de dögös a dupla kipufogóvég is középen, illetve az azt körbeölelő “díszdiffúzor”. Természetesen az utastérben is testreszabható a dizájn. A tesztautóban a karosszéria különleges, sárgás-zöldes színéhez jól passzoló, kockás szövetburkolatot kaptak az ülések. A fejtámlákat is lehet a brit zászló dombornyomásával kérni, ez most hiányzott a tesztpéldányból, viszont a vászontetején ott díszelgett a Union Jack lobogó. Szerencsére a műszerfal is maradt a jól megszokott, kerek formákkal megrajzolt stílusú. Még a pedálok is oválisak, illetve a digitális műszeregység, ami, egy kicsit talán unalmasabb a korábbi kerek műszereknél, viszont a leolvashatósága, grafikája hibátlan. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy hátra nem érdemes senkit beerőszakolni, de valójában elfér két kisebb termetű felnőtt, ha nem is fejedelmi kényelemben, de a kabriós élményért megéri bevállalni. Még egy kis csomagtér is marad lenyitott tetővel, hiszen ekkor 160 liternyi cuccot tud elnyelni, felnyitva pedig 215 litert, de a hátsó ülések osztva dönthetők (50/50 arányban), így hosszabb sporteszközök is beférhetnek a kis kabrióba. Hang(ulat)
Mint azt fentebb említettem, nem annyira “disznó” már a JCW hangja, de ezt nehogy úgy értsétek, szőröstül-bőröstül eltűnt. Megváltozott az orgánuma, de még mindig szuszog és hörög is néha. Fantasztikus nyitott tetőnél hallani a lefújószelep felől érkező sóhajtozását. Ha esetleg valaki megunná ezt a megunhatatlan hangot, akkor a Harman/Kardon hangrendszer terelheti el a figyelmét. De amúgy is, egy kabrióban teljesen más hangélménynek számítanak a külvilágból érkező zajok is. Nyitott és zárt tetővel egyaránt. Ennek a műveletét egyébként 18 másodperc alatt tudja a Mini, egészen 30 km/h tempóig. És akkor magáról a hangulatról még nem is meséltem. Azt a bizonyos 15 perc hírnevet sokkal tovább megadja. Bárhol bukkan fel, rendesen megbambulják, de szeretetteljesen, mert hát a Mini JCW kabrió látványa esztétikailag kellemes élmény. Erő
Akkor sincs baj, ha nem a csúcson elhelyezkedő 306 lovas változat van az ember alatt. A kétliteres, négyhengeres turbómotor 231 lóereje, illetve 320 Nm forgatónyomatéka is elegendő az élményautózáshoz. Bár a manuális váltóval még sportosabb lehet az élmény, a 8 fokozatú automata viszont a kényelem terén nyújt többet. Vezetési élmény
Egy kabrió esetében inkább a nyugis cirkáláson van a hangsúly, tehát az automataváltó nagyon is passzol hozzá. Felhelyezhető ugyan szélfogó (ám akkor használhatatlanok a hátsó ülések), de 90 km/h tempó felett már mindenképp zavaró a menetszél. A szerpentines tekergőzés maradjon csak a keménytetős változatnak. Tudja a kabrió is ugyanazt a gokartos élményt, egy kis versenyautóban érzi magát benne az ember, de a kabrió változatnak tényleg nem ez a lényege.

Tóparton vagy épp városban - illetve bárhol a természet lágy ölén - képes olyan szabadságérzetet adni tető nélkül, hogy csak úgy tódulnak az ember szervezetébe a boldogsághormonok.

Ehhez nem kell a nagy sebesség, az autó imádott “sóhajtozásához” sem feltétlenül. Sőt, a tető lenyitásakor, ha nem nyomjuk végig a nyitógombot, akkor adódik egy olyan lehetőség is, hogy csak 40 centiméternyit húzódik el, ekkor amolyan harmonikatetős hangulatban utazhatunk. Történelem
A Mini retro dizájnja lépten-nyomon emlékeztet az aranyos kis elődjére. Amit annak idején egy gazdaságos, sokak számára elérhető közlekedési eszköznek szántak, ám idővel, művészek, hírességek kedvence, olykor múzsája lett. A kabrió története is érdekes, hiszen először 1991-ben készítette el egy német márkakereskedő a saját szakállára. Azután, amikor a Rover megszimatolta a sikerét, összeálltak a Karmannal, hogy gyári kabriót tervezzenek. Így 1993 és 1996 között 1081 darab kabrió Mini készült, amelyeket közel kétszer annyiért adtak, mint a keménytetős változatokat. A történelem mellett még nagyon fontos a közösség is. Nagyszerű közösség a Mini-rajongók tábora. Bár még nem integetnek egymásnak, mint az MX-5 tulajok, ám ez változhat a jövőben.