A Lexus jelenlegi, padlóba építhető akkumulátora
Az elektromos autók bár már több mint 10 éve jelen vannak a piacon, történelmi szempontból még mindig fiatalnak számítanak, elvégre a belsőégésű motorok már több mint egy évszázada velünk vannak. Ezalatt folyamatos fejlődésen mentek keresztül, változatos kiegészítő alkatrészek tették a motorokat még erősebbé, hatékonyabbá és takarékosabbá, ez alapján pedig azt gondolhatnánk, nagy út áll még az akkumulátorok és a villanymotorok előtt is. Sajnos azonban ezek az újfajta meghajtások kevesebb teret engednek a fejlődésnek, hiszen eleve kevesebb alkatrészből állnak, az elektromos áram tárolásának kémiai és fizikai módjai korlátozottak. Ennek megfelelően nem is történt forradalmi újítás a villanyautók terén, alapvetően ugyanolyan lítiumionos akkumulátorokkal szerelik fel ezeket, nagyjából hasonló energiasűrűséggel. Van némi lehetőség fejlesztésre, érdekes például a Porsche 800 V-os technológiája, vagy a Tesla
egyre nagyobb hatótávot kínáló szoftveres vagy hardveres módosításai, de alapvetően nincs olyan fejlődési pályán az akkumulátor, mint a belsőégésű motor.
A Toyota Prius aksija - az energiahordozó alapvető technológiája a modell bemutatása óta, immár több mint 20 éve nem sokat változott
Ezt az akadályt csak egy teljesen új akkumulátorral lehetne legyőzni, azaz egy olyan teleppel, amiben másfajta anyagok tárolják az energiát. A tudósok egy ideje már próbálkoznak például a lítium magnéziummal való helyettesítésével, és bár eddig szerény sikereket értek el, úgy tűnik, a Toyota most nagy áttörést vitt véghez. A magnéziumionok problémája eddig az volt, hogy átlagos hőmérsékleten nehezen léptek reakcióba az elektródákkal, de a Houstoni Egyetem és a Toyota Research Institute ezt az akadályt is áthidalta (bár arról nem árultak el részleteket, hogyan - annyit tudunk, hogy organikus kinonos katódot és bóralapú elektrolitot használtak). Kísérleti akkumulátoruk elmondásuk szerint „fele annyi helyen, két nagyságrenddel nagyobb energiasűrűséget”, egészen pontosan 30,4 kW fajlagos teljesítményt kínál, mint a korábbi - azonos méretű - magnéziumionos telepek.
Így akár egy 200 kWh-s akkumulátort is el lehetne helyezni egy normál méretű autó padlólemezébe, ami jelentősen nagyobb a most elérhető telepek kapacitásánál. Az ilyen aksikból kinyerhető hatótáv akár az 1200 km-t is elérheti. Egy akkumulátornál fontos kérdés még az elhasználódás mértéke, ami eddig szintén a magnéziumionos technológia hátránya volt, ám a Toyota ezt is megoldotta laboratóriumi körülmények között: 2000 töltési ciklus után még az eredeti kapacitás 82%-a elérhető maradt. Ígéretes tehát a technológia, persze meg kell várni, milyen költségek mellett gyártható ez sorozatban, és hogy környezetbarátabb-e ennek az előállítása vagy utókezelése, de a Toyota szerint már akár 2025-ben piacra kerülhetnek a magnéziumionos aksik.
