A dízelbotrány nyertese? Toyota Camry teszt

Az összeesküvés-elméletek előtt szögezzük le, a Toyota eredendően nem a dízelbotrány nyertese, hanem annak, hogy már a kilencvenes években erősen ráfeküdt a hibridek fejlesztésére. Az 1997-ben, tehát immár 22 éve megjelent Prius a maga korában forradalmi és fura űrhajó volt, még szenzációsan kiforrott és ma is modernnek ható második generációjával is, de ezek a modellek ágyaztak meg annak, hogy ma a Toyota eladásait ma már zömében a hibridek teszik ki. Elvük azóta is változatlan: szívó benzinmotor, kuplungmentes nyomatékosztás elektromos segédlettel, mindez pedig elképesztő tartósságot adott az elmúlt két évtizedben, s hasonlót jósol a mai autóknak is. Ez pedig ma, amikor a dízelektől sokan elfordulnak, s a benzinesekből is sokan vágynak még az egyre ritkább szívó benzinmotorokra, eleve ütőkártya, de a Toyota mindezt extrával adja.

Az extra pedig a hibridség, feltöltés helyett itt villanymotor segít be a benzinmotornak, s igazából még jobb rásegítést kapunk, a villanymotornak nem kell felpörögnie, betöltenie, azonnal képes jelentős nyomaték leadására.

Közben a Toyota az egyetlen gyártó, amelyik már be tudott menni a 100 g/km-es CO₂ flottaemisszió alá. Az öntöltő hibridekben olyannyira hisz a márka, hogy a Camry Európába nem is jön egyéb hajtással, az Egyesült Államokban azért van belőle villanymotor nélküli 2,5-ös négyhengeres és 3,5 literes V6-os is.
Európa viszont más, a Camry számára kisebb piac is. Manapság felénk keményebbek az emissziós normák, s itt ezért a Camry csakis a Dynamic Force Hybrid hajtással érhető el. Az elnevezésből kivehető: erő itt is bőséggel van. A 2,5 literes benzinmotor 177 lóereje a 88 kilowattos (120 lóerős) villanymotorral 218 lóerős rendszerteljesítményt ad, nyomatékból a benzinmotor 221, a villany 202 newtonméter leadására képes. Ami viszont még fontosabb, az a minden eddiginél lineárisabb, késlekedés nélküli gázreakció. Higgadt vezetéssel egészen sokat el lehet menni elektromosan, helyi emisszió nélkül. Itt is gond nélkül kijön, hogy a városi üzem zömében áll a benzinmotor. Pedig a hátsó ülések alá épített 1,6 kWh kapacitású NiMH akkumulátor itt kívülről nem is tölthető.
Naná, hogy nem, hiszen a Toyota jellemzően öntöltő hibrideket készít. Nem kell vacakolni a telep táplálásával, megoldja azt az autó (részint a fékezési energia hasznosításával), s bármennyit is megyünk a városban, abban biztosak lehetünk, hogy az üzemidő felében, illetve egy helyben állva nem fog pöfögni a benzinmotor. Ennek köszönhetően a fogyasztás is igen szerény, a bő 600 kilométeres teszt átlaga tankolás és kijelző szerint is 5,3 l/100 km lett, pedig autópályázás is volt benne bőven, városban és országúton 5 liter alá is könnyedén bevihető a fogyasztás.
Az elektromos rásegítés elindulásnál és gyorsításnál is jól jön. Olyannyira, hogy igazából nem is érezni, hogy a Camry saját tömege 1,6 tonna. Elég jól meg tud indulni, akár álló helyzetből, akár autópályás tempóról, például 120-ról gyorsítva, így hiába toporzékolnak mögöttünk, ha van végre hely menni, a Camry is tud. Az autópályás 130 km/órás utazótempó motorhang nélkül futható, hiszen nyugalmi helyzetben akkor is csak 2000/perc körül forog. Akkor is távoli a hangja, ha erősebb gyorsításra késztetjük. A csúcsfelszereltséghez járó 18 colos felnikkel gördülési zaj már erősen van viszont, miként némi szélzaj a tükrök felől is.
A futás stabil és a rugózás is meglepően jó a nagyobb kerekkel is. Az elöl MacPherson, hátul kettős keresztlengőkaros futómű még a makacsabb úthibákat is jól csillapítja, egyetlen dolgot torol meg kegyetlenül, ha az úthibán még gyorsítani is kívánunk. Szerethető a kormányzás is, ami persze elektronikus szervós és ezért nagyjából teljesen szintetikus. A volán a nagyobb kerekekkel mindössze 2,6 fordulatos, míg a fordulókör átmérője faltól falig 12,4 méter, ami nem szerény, de egy csaknem 4,9 méter hosszú limuzintól abszolút helyénvaló.
Ha már méretek, az utastér meglehetősen tágas, amit persze el is várunk, hiszen 1,5 centi híján 4,9 méteres hosszával a Camry nem csak a klasszikus középkategóriásokat (Ford Mondeo, Volkswagen Passat), hanem még az abból kikacsintó Skoda Superbet is túlnövi. Kereken 500 literes csomagterével utóbbitól elmarad ugyan, a puttony abszolút értékben azért kellően tágas. Ráadásul az 500 literes érték csak itt, az elektromosan dönthető hátsó üléstámlás Executive VIP verziónál értendő, a többieké 524 literes és osztott támladöntéssel bővíthető is.
Az Executive VIP a csomagtér bővíthetősége helyett az igen széles tartományban, elektromosan állítható hátsó ülést adja, továbbá hátra olyan könyöklőt, amiből a hátsó elektromos (tolatáskor automatikusan leereszkedő) roló, a háromzónás klíma és a hifi is vezérelhető. A Camry egyébként alapból is elég jól felszerelt, sok más mellett a távolságtartós tempomat és az automata reflektoros LED fényszóró, továbbá a táblafelismerő és a sávelhagyásra figyelmeztetés is alapáron jár hozzá. Az Executive csúcsverzió sok egyéb mellett bőr kárpitozást, elektromos első üléseket, 9 hangszórós JBL hifit és a navigáció parancsait, valamint fordulatszámmérőt is mutató head-up display-t is ad.
Takarékos üzemével, kényelmével és gazadag feszereltségével, valamint 10,5 millió forintos alap, 12,69 milliós csúcsverziós árával ma is jó ajánlat a Camry, de ez az autó a hazai piacon vélhetően 5-10 év múlva lesz sztár, amikor már a hazai vevőknek is megfizethetőbb lesz, s amikor vélhetően pont olyan hibátlan lesz, mint egy új autó.