Ezer lóerő nem játék, 11 ezer meeg főleg nem
Manapság többnyire a hatékony hajtásláncáról híres a
Toyota Camry, hiszen hozzánk is csak a hibrid változat tért vissza. Ám a világ másik felén a Camry név feltűnik a brutális, V8-as NASCAR versenyautók orrán, sőt, még a gyorsulási versenyek még brutálisabb gépein is. Utóbbiak - ugyanúgy, ahogy a NASCAR gépek - nem sok közös vonást mutatnak az utcai Camrykkel. Csupán a matricázás idézi a szedánt a dragsteren, ami a gyorsulási versenyek királykategóriájában (NHRA) indul a Funny Car géposztályban. Ezzel a Camryvel szerzett egyébként bajnoki címet tavaly J. R .Todd, azonban a sikerhez a Toyota Racing Development (TRD) munkájára is szükség volt.
A Toyota környezetkímélő hajtásláncai mellett azért nem feledkezik meg a benzinvérűek szórakoztatásáról sem
A Toyota sportrészlege tervezte és építette ugyanis az autó szénszálas karosszériáját, emellett segítenek a szélcsatornatesztekben, és tanácsokat adnak a futómű építése terén is. A TRD mérnökei minden egyes versenyen jelen vannak, hogy segítsék a Camryvel versenyző J. R. Todd dolgát, aki tízéves korában ült először dragster volánja mögé. Amióta 2014-ben a Kalitta Motorsports szárnyai alatt indul, több mint száz futamgyőzelmet szerzett a tavalyi bajnoki cím mellett.
A futamok végén ernyő nyílik ki az autók hátulján, hogy segítse a lassulást
A dragster karosszériája teljesen egyedi építésű, 8,2 literes, kompresszoros, V8-as motort rejt, amely körülbelül 10 és 11 ezer lóerő közötti teljesítménnyel lövi ki a gépet. A mechanikus üzemanyag-szivattyú nitro-metánt pumpál a tíz injektorba, méghozzá percenként 380 litert. Persze a végsőkig kiélezett motort szigorúan tilos tíz másodpercnél tovább üzemeltetni versenykörülmények között, mert akkor megolvadnak az alkatrészei!
A függőlegesen álló kipufogócsövekből kilövellő lángcsóvák is mutatják, hogy a rendkívül dús keverék tökéletlen égése után rengeteg üzemanyag marad a kipufogórendszerben.
Nem véletlen egyébként a kipufogócsövek furcsa állása sem. A rendszerből távozó égéstermék hatalmas nyomással préseli az aszfalthoz az autót. Probléma csak akkor van, ha valamelyik henger kihagy. Ilyenkor a másodperc tört része alatt kell akár negyed kormányfordulatnyit korrigálnia a pilótának, különben a kiegyenlítetlen erők a pálya falának vagy a másik versenyautónak csapnák járművét. Szóval ezek a gyorsulási versenyek már nem olyan egyszerűek, mint amilyennek tűnnek.
100 kilométeren mintegy 4700 liter üzemanyagot égetne el
A versenyzőknek a gravitációs gyorsulás több mint ötszörösét kell elviselniük, miközben nem egészen egy másodperc alatt gyorsulnak 100 km/h-ra, további három másodperc után pedig 500 km/h fölötti tempóra. Remélhetőleg így már mindenki más szemmel néz majd az NHRA versenyekre!
A hangorkán, ami ezekből az autókból ered, szavakkal egyszerűen leírhatatlan