Állítólag elnyűhetetlenek a Renault Clio második generációjának benzinmotoros változatai
„Francia autót ne!” – ugye találkoztatok már ti is ezzel a felkiáltással, amikor autóvásárlási tanácsot kértetek? Bizony, létező jelenség ez a beskatulyázás, ám a Renault Clio második generációja, legalábbis annak benzinmotoros változatai tökéletesek az ellenpélda szerepére, hiszen alig van velük probléma. A most következő alany is egy olyan, Clio, amely hűen és hibamentesen szolgálja gazdáját. Bár elődje, az első generációs Clio az Év Autója címet is kiérdemelte anno, azért az 1998-tól 2005-ig gyártott másodiknak sincs szégyenkezni valója. A formája még manapság is divatos.
A C-oszlop és a hátsó ablak íve kimondottan látványos megoldás
Pedig már közel húsz éves. Pont az ezredfordulón született, szóval még a ráncfelvarrás előtti példány. Futásteljesítménye közel 200 ezer kilométer, amelyben jó adag országutazás is előfordult, ám szerencsére ez kevésbé hagyott nyomot a karosszérián. Gondolok itt a kőfelverődésekre. A fényezés ugyanis kimondottan jó állapotban vészelte át az idő múlását. Csak néhány apróbb lepattogzás látható rajta, rozsdát pedig hiába kerestem. Az egyetlen szépséghibája a már mattuló fényszóró burák, de ezt leszámítva tényleg kiváló állapotnak örvend.
A hátsó lámpák burája is mattult kicsit, ám ez szerencsére nem annyira látszik a színek miatt
Ugyanígy az utastér is szép állapotú, ami arról is tanúskodik, hogy az eddigi tulajdonosok vigyáztak rá, ápolták. A kárpitokon szinte alig látszik a használat, a műanyagok bár kemények, de többnyire karcmentesek. A legjobban a váltókaron vehető észre az autó kora, ennek gombjáról szinte teljesen lekopott a kulisszák kiosztásának rajzolata. Természetesen a kormánykerék karimája is kopottas már, ez elkerülhetetlen ennyi év alatt, de nem vészes a dolog. Továbbá dicséretet érdemel az a csöndesség, amit a rázós utakon produkál az autó, mert a burkolatok egyáltalán nem zörögnek, pedig itthon néhol azért extrém terhelésnek vannak kitéve az járművek ebből a szempontból.
A műanyagok és a kárpitok szép állapotban vészelték át az évek múlását
Párjukat ritkítják az ülések a kényelem terén
A manuális klíma kielégítően teszi a dolgát, az óraállás már 200 ezer kilométert közelítő
Mivel a mostani teszt szereplője nem produkált váratlan hibát a jelenlegi tulajdonosánál, elkezdtem kutakodni, hátha ráakadok elégedetlen tulajokra is, ám hiába kerestem, az 1,4 literes benzinmotorról csupa pozitív véleményt találni. Sokkal inkább az 1,5 literes dízelmotorokra érkeznek a panaszok, amelyeknek nagyon érzékeny az üzemanyagrendszerük.
Emellett persze a Clio második generációját sokféle motorral kínálták. Az alap 1,2 literes benzinestől a 3,0 literes V6-ig terjedt a skála. Az 1,2 literes motor is jó választásnak tűnik egyébként, bár ezzel kapcsolatban már több elégedetlen hangot hallani.
Például nem egyedi eset, hogy bemelegedve rángatni kezd, amit általában az EGR szelep tisztításával orvosolnak, vagy épp alacsony fordulaton, kicsi gázadásra kigyullad a motorellenőrző lámpa, ami egy jeladó hibájára utalhat.
Szintén nem tapasztalta még a jelenlegi tulajdonos, de a gyújtótrafóval lehet gond, bár az utóbbi években gyűjtött tapasztalatok alapján számomra úgy tűnik, ez szinte minden benzinmotoros autónak az egyik gyenge pontja. A motorról készült képen egyetlen anomália fedezhető fel. Méghozzá a légszűrőhöz vezető cső hiánya (szerencsére a bevezető, nem pedig a motor felé vezető cső szakadt meg). Nos, ezt a hiányosságot hamarosan pótolják, egyszerűen csak megsérült egy óvatlan mozdulat során. Ami még nagyon fontos mozzanat annak érdekében, hogy hosszú ideig jó szolgálatot tegyen a Clio, az az olajcserre. A gyár 30 ezer kilométeres periódust ír elő, ám a jelenlegi tulajdonos évente, jóval kevesebb kilométer cseréli az olajat, ami követendő példa.
Számítani kell még a kerékcsapágyak cseréjére 80-100 000 kilométer környékén, főleg a gyakori városi használat mellett. Emellett a csak városban használt példányoknál gyorsabban átrozsdásodhat a hátsó kipufogódob. Az autó felszereltsége egyébként optimálisnak mondható, nincs benne semmi fölösleges. Manuális klímaberendezés, elektromos ablak elöl, elektromos tükörállítás, központi zár és négy légzsák, amik valóban szükségesek és megnyugtatóak a mindennapi közlekedés kényelméhez. Márpedig így hibaforrásból is kevesebb akad.
A motor jelzése az oldalsó koptatócsíkon is feltűnik. A karosszérián csak nagyon apró sérülések látszanak
Érdemes még tudni, hogy az 1,4 literes motornak kétféle változata is létezik. A gyengébbik 75 lóerős, az erősebb, 16 szelepes viszont 98 lóerős. A képeken látható modellben ez utóbbi teljesít szolgálatot átlagosan 7-7,5 litert benyakalva vegyes használatban, ami egy teljesen elfogadható érték. Főleg, hogy rendkívül kezes vele a Clio. Kellőképpen rugalmas, nem okozhat gondot vele a lendületes előzés sem. Ráadásul a futóműve maximálisan kényelemre hangolt. Lágyan simítja ki az úthibákat, és már az 1,4-es változaton is érződik, hogy mennyire jó élményautó lehet az erősebb motorokkal, amelyeket a sportos változatok kapnak (ezzel is 10,5 másodperces a 100-as sprint, amúgy már az 1,6-os, 110 lóerős változat is egészen sportossá teszi a Clio II-t - a szerk.).
Manapság is csinosnak számít még ez az arc
Öröm a köbön, hogy a
Használtauto.hu felületén a legtöbb ráncfelvarrás előtti kettes Cliót igencsak kedvező áron kínálják. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezek között többen is bőven 200 ezer kilométert tudhatnak maguk mögött, de azért találni megkíméltebb példányokat is. A használhatónak tűnő darabok már 350 ezer forinttól elérhetőek, de 500 ezer forint környékén érdemes nézelődni. Felette pedig már frissítés utáni példányok is akadnak.
Nagyobb motorral élményautóként is használható a Clio
Kötve hiszem, hogy a leírtak igazak a Thaliára is – egy egyszerű kis „nyomozás” a Népítélet.hu-n, és szinte arcon csapja az embert a nagyságrendileg radikálisan több szívás, amit ott olvasni lehet. Ilyenkor óhatatlanul felmerül az emberben, hogy ha Thaliát akarna venni, jó eséllyel ő is beleszaladhatna ilyesmibe… Nem hiszem, hogy a török gyártás az oka, mert az eredeti francia összeszerelés sem az, amitől nagy gyönyör közepette összecsináljuk magunkat…
Nem sok közös alkatrésze van a thaliaval a clionak hasonlóság ellenére, elég nagy szívás is az alkatrész rendelése thaliahoz féltengelyektől kezdve a futómű alkatrészeken át…
A legelső cégautóm egy ilyen volt, jól ment. 1.4-es, még a 8 szelepes, 75 lóerős. Nem volt vele semmi gond, de nem szerettem meg. Ebben az alsó-középkategóriában, a kompakt méretben szerintem magasan a konkurens PSA-termék, a Peugeot 306-os a legjobb vétel. Pininfarina tervezte, sokkal kényelmesebb, jobban vezethető, kezesebb, szebb, kifinomultabb (franciásabb) autó. A 306-os ferdehátú minden idők egyik legarányosabb, legszebb autója. És jó is. Van 1-2 típushibája persze, de ezek kezelhetők és nem is költségesek. Renault-t nem vennék (egy szép Fuego vagy egy R5 Turbo érdekelne persze, hát még egy vérbeli, szögletes Alpine), de az biztos, hogy a Clio semmivel sem rosszabb, mint egy korabeli VW vagy Opel vagy Ford.
Szerintem valamit keversz!
A 306-os inkább a Golf és hasonló autók ellenfele,a Clio meg a Polonak és társainak.Így most nem is értem miről beszélsz…..
Igen, talán igazad van. Annak idején a 306-ost és a Cliot is az alsó-középkategóriába sorolták, de tény, hogy a 306-osnak inkább a Megane volt a riválisa. Oké, igazad van. (Más kérdés, hogy ha a Clionak a 106-os típus a PSA-beli konkurenciája, akkor is jobb, élvezetesebb – és szebb – autó a 106-os szerintem. Illetve a Saxo, ami ugyanaz…)
Hát szerintem eleinte a Clio 1-nek lehetett a konkurenciája a 106-os,de ennek a Clio 2-esnek az idejében már ott volt a 206-os a Peugeotnál.
De mivel volt 106-osunk 3 évig,szerintem egyáltalán nem lehet konkurense a Clionak.A Clio 2-esnek meg semmiképp.
De ettől függetlenül nagyon jó kus kocsinál tartom a 106-ost,hiba mentesen szolgált minket 40000km-en keresztül.
Nem rosszabb csak sokkal szarabb mint egy WV 🙂
mármint mi szarabb?
Hagyjuk már a hülyeséget 306 ügyben.R19-ből (1995)akartam átülni 2000 évjárat(Ph2)306-ba,ki is szálltam a próbakőr közben.Kényelmetlenebb,ráz zajosabb,sprődebb mindene.A Renault sokkal finomabb szerkezet mindenben!!!Ugyanez a helyzet kategória társként a Laguna 1/2 Peug406 fronton…….
Te beszélsz hülyeségeket, te seggfej. Volt mind a kettő, van összehasonlítási alap. Az R19 is kiváló autó, kényelmes, tűrhetően is néz ki, de stílusban, vezethetőségben bizony jobb a 306-os. Stílus: Pininfarina
Vezethetőség: passzív hátsókerék-kormányzás, ami tudtommal az R19-ben nem volt… A Renault 19 kanyarban ráadásul dőlt, mint a részeg pisije hajnaltájt, a 306-os sportosabb hangolású volt, de mégis kényelmes, hosszú rugóutakkal. A zaj ellen meg lehet védekezni ugyebár, bár nem zajosabb a Peugeot, mint bármelyik korabeli konkurens. És az sem mindegy, hogy szedán 306-osról vagy ferdehátúról beszélünk. Én az utóbbi erényeit méltatom.
A Lagunánál is sokkal szebb a 406-os, de ezeket nem ismerem. A Renault-k belseje eléggé béna, amolyan franciásan csúnyácska. A PSA egyedibb, szerethetőbb. Talán a régi Renault-k (R25-ös és régebbiek) szerethetők még.
És ott van a Lancia Delta MK2 vagy a Rover 25, ezek kívánatosabbak egy Clionál szerintem.
Kívánatosabb…… Hm….
Ez is csak nézőpont kérdése.
De gondolom ezekhez is hegyekben áll az alkatrész,mint egy Clióhoz!
Na hagyd már…..
Lehetséges, hogy a Cliohoz sokkal több az alkatrész, de az alkatrész ellátottság nem minden. Ha valaki belebolondul egy típusba, könnyűszerrel megtalálja a forrásokat, csatornákat. Pláne az ebay korában…
Ebben igazad lehet. DE!
Az azért nem mindegy,hogy a kívánt alkatrészt leveszik a polcról,vagy hetekig kutatsz a neten,aztán meg két hónapig várod,hogy megjöjjön.
Egy hobbi autónál még talán oké,de egy napi járósnál……
Látom sok itt a keveredés a kategóriák között. Tegyünk rendet, bár a kategóriák nem minden esetben vannak kőbe vésve. Szóval „A” kategória: Peugeot 106, Citroen Saxo, a Renault esetében ide a Twingo sorolható. „B” kategória: régebben Clio I, Peugeot 205, Citroen AX, majd később Clio II, Peugeot 206 (még később 207, majd 208) és Citroen C3. „C” kategória: Renault Megane (korábban 19), Citroen Xsara (korábban BX, később C4) és Peugeot 306 (később 307, majd 308).
Jelenleg harmadik Clionkat koptatjuk, közel 20 éve használjuk a típust. Volt egy I-es, egy II-es és most egy IV-es. Soha egyiknek semmi baja nem volt. A II-es egy 2003-mas 1.2 16V volt. Jól ment, hibátlan autó volt, 10 éven át használtuk. A cikkben szereplő autót kicsit feldobná 4 dísztárcsa, nem drága dolog és sokat javít az összképen.
Azt áruld már el nekem, hogy a Citroën Saxo miért A kat. De a Citroën AX meg B kat. Ha jól tudom, akkor a Saxo az utódja az AX-nek. Össze ment? Kisebb lett?
Igen, jogos. A Saxo az AX utódja volt. Ráadásul régebben nem mindig töltöttek fel az egyes gyártók minden kategóriát. Sokszor a B kategóriával kezdődött a kínálatuk, nem volt A kategóriás modelljük. Van olyan is, amikor meg sorba vannak a modellek, de nem illeszkednek pontosan a kategóriákhoz. Pl. a Citroennél a C3 a B kategória, a C4 pedig a C kategória, de van nekik C2 és C1 is. A C2 az A osztály, a C1-et és a méretben hasonlókat pedig az újságírók mini autónak szokták nevezni.
Én azért mondjuk egy Toyotával ugyan ebből az évjáratból szívesebben , nyugodtabban mennék Horvátba . Vagy akár Hondával 🙂
Akinek ilyen 3-400 ezres proli autókra futja az nem jár a horvátba, max a helyi strandfürdőbe öreg 🙂
Hát, azért megnézem mi marad egy 20 éves japánból csak egy kisebb ütközésnél is.
„Úgy törik mint a ropi.” Valami töréstesztes oldalon olvastam.
Az a fos Renault már ~20-30 éve is 5 csillagosra törte a kocsijait, amikor a többi még nagy ívben…
20-30 éve aligha, mivel az első 5 csillagos is a második generációs Laguna volt, 2001-ben. az Euro NCAP csillagos tesztek is is csak 22 éve léteznek. 🙂
Ez a fajta Clio soha nem ért el 5 csillagot, de ha el is ért volna, abban biztos lehetsz, hogy 20 évesen, pár kilónyi vassal könnyebben, a Szentlélek tudja, hányszor körbetörve és szintén ki tudja, mennyire kóklerül javítva, senkit sem érdekel, újonnan, hogyan tört volna.
Ez csak ízlés kérdése, kinek melyik tetszik jobban. Én ültem néhányszor Yarisban is, de nekem a Clio sokkal jobban tetszik, szívesebben ülök benne. Műszakilag és megbízhatóságban nem hiszem, hogy lenne különbség. Szóval csak az dönt, hogy kinek mi tetszik jobban, melyik a szimpatikusabb. És ugye itt jönnek a „hit viták”, van olyan akinek minden jó, csak japán legyen, van aki meg másban hisz.
Na azokkal biztos nem mernék 100kmnel többet vallalni. Kenyelmetlen fapados biztonság 0 pláne, hogy a nyulvanyok már porrá rohadtak ekkora. Na meg az olafogyasztas miatt jó sok olajat is kellene vinni és az alulmeretezett csomagtartó miatt a cuccok sem fernenek el. Ennyit a japánokról.
Szánalmas egy értékesítő szájából hallani a konkurens márkák alap nélküli fikázását.
Te egy bölcs ember vagy pajtás..pfff