Megszállás, kicsit másként – 30 éve létezik a Lexus

Bevették Amerikát a japánok – a Lexus sikersztorija 30 évvel ezelőtt indult

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Autóipari mérföldkő az, amit a Toyotánál összeállítottak a ’80-as években. A Lexus első modelljével felrázta az amerikai piacot, majd globálisan sem szerény sikereket könyvelhetett el, mindez „csupán” 30 éve kezdődött.

Ha a Lexus történetét ott kezdenénk, ahol valóban elindult, akkor a Toyota történelemkönyvét kéne felcsapnunk. A Lexus a ’80-as években kezdett formát ölteni, annak viszont egy komplett új kötetet kell nyitnunk, ugyanis a Toyota akkori vezére, Eiji Toyoda történelmet írt, nem csak a japán márka, de az autóipar számára is. A Toyotától nem álltak messze a prémium modellek, csupán a világ nem hallott még róluk, hiszen a legtöbb mai modelljüket is megtartják inkább a belső piacra. De ott a Century, vagy a Crown, melyek, ha európai mércével nehezen is foghatóak fel, a japán piacon ikonok, meghatározó modellek. Nem véletlenül maradtak meg viszont a belső piac számára, Eiji Toyoda tudta, hogy a globális sikerekhez nem a saját maguknak tökéletes modelleket kell a nemzetközi piacra erőltetni, olyan kell, amilyenre nekik van szükségük. Vagyis hasonlítania kell az európai modellekre, de csak külsőre,

a minőség és technika kérdésében viszont tudnak újat mutatni, de ezt semmiképp sem Toyota emblémával akarták megtenni.

Az 1983-ban kezdődött fejlesztések során egy új márka nevén is kellett agyalniuk. Miközben az F1, vagyis Flagship One (elsőszámú zászlóshajó) terveit felvázolták és az első összerakott autókat elkezdték tesztelni, Eiji Toyoda kiadta a feladatot a Toyota jól bevált marketing ügynökségének, a Saatchi & Saatchi-nak, hogy ötleteljenek egy új márka nevén. A Team One névre keresztelt külön csapat 219 lehetséges ötletet vázolt fel, melyből végül ötöt válogattak be a „döntőbe”.

Vectre, Verone, Chaparel, Calibre és Alexis voltak a befutók, a csupa erős hangzású névből végül az utolsót választották.


1986-ben jelent meg a Honda is a prémium szegmensben az Acurával, erre a Toyotánál vélhetően számítottak is, így a választott néven is csavartak egyet, így lett Lexus. Nem magyarázták túl, azt mondták, egyszerűen csak a hangzás miatt választották, később a piac kissé kicsavarta, miszerint az elegancia és a luxus szavakból rakták össze, de a legszebb talán a Luxury EXport to U.S. mondatból kirakott mozaikszó ötlete.
Már a márkanév előtt elkezdődött az első autó fejlesztése, mely 1989 januárjában LS 400-ként debütált Észak-Amerikában. A fejlesztők Japánban dolgozták ki a terveket, de Európában, főként Németországban tesztelték a prototípusokat. 1985-ben Amerikába költöztették a gárda egy részét,

néhányan Laguna Beach-en kaptak szállást, hogy az amerikai szokásokat és stílusokat, az új piac ízlésvilágát testközelből vizsgálhassák.

Az F1 komplett fejlesztését és a tesztelést is Amerika útjaira vitték át Európából. 1987-ben újabb szereplő lépett elő újként a japán prémium export szegmensben, mégpedig az Infiniti a Nissan szárnyai alól. A Lexusról még nem is hallott a piac két éven keresztül, így mire színre léptek, az Infiniti és az Acura már ismert volt, annál nagyobbat kellett dobbantaniuk. Az első autó 1988-ban elkészült, de csak a rá következő évben, 1989 januárjában mutatták be, de már ’88-ban elkezdődött a márkát bemutató marketing kampány. A Molly Designs által megrajzolt, ovális mintával kerített L-betűs embléma képei megjelentek a Chicagói, a Los Angeles-i és a New York-i autószalonon is.
Hirdetés
Eiji Toyoda a legjobbat akarta adni a világnak, amit csak a Toyota tudott, a formatervet úgy optimalizálták, hogy ne lógjon ki az európai limuzinok közül, de azért felismerhető legyen.

Az F1 projekten 1400 mérnök, 2300 szerelő és 220 fős kiszolgáló személyzet dolgozott,

450 prototípus vezetett a végleges autó elkészültéhez, a fejlesztések pedig horribilis összeget, egymilliárd dollárt emésztettek fel. Az LS-hez teljesen új V8-as benzinmotor is készült, a korabeli reklámkampány egyik fő pontja volt megmutatni, mennyire kiegyensúlyozott járású, ezt pedig úgy prezentálták, hogy pohártornyot építettek a motorháztetőre, miközben próbapadon járatták az LS-t. Az új modell piaci bevezetése csak szeptemberben kezdődött, de a Lexus addigra alaposan ellátta az újságírókat tesztautókkal, akik egyhangúlag meglepően tökéletesnek találták az LS-t. A Mercedes és a BMW modelljeihez hasonlították, minőség, kényelem, vezethetőség szempontjából is azonnal egy szinten emlegették. Az LS mellett egy kisebb modellel is piacra léptek, ám az ES 250 nem volt akkora különlegesség, mint a nagy limuzin, az akkor már régóta ismert Toyota Camry kapott új, lexusos karosszériát. A modellek piaci bevezetése csak szeptemberben kezdődött, de 1989-et több mint 16 ezer eladott autóval zárták, az első teljes évben több mint 63 ezer LS 400 és ES 250 talált gazdára. Az első hónapokban fény derült pár problémára az LS-nél, többen túlhevülő harmadik féklámpára és a tempomat problémás működésére panaszkodtak, több mint 8000 autót hívott vissza ezért Lexus, az összes addigi legyártott LS-t. A hibában lehetőséget láttak, méghozzá megmutatni azt, hogy nem csak kommunikálják a prémiumszolgáltatást, de náluk aktívan él is. Levélben értesítették a tulajdonosokat,

minden egyes autóért házhoz mentek, a javítás időtartamára ingyenes cserautót biztosítottak és az összes autót lemosva, kitakarítva és tele tankkal szállították vissza az ügyfeleknek.

Egy apró ajándék is járt a türelemért, de nem ez volt a fontos, hanem az a fajta ügyfélkiszolgálás, amit egészen addig egyetlen prémiummárka sem mutatott Amerikában. 1991-ben érkezett a márka első kupéja, az SC 400 és először végzett a J.D. Power vevőelégedettség mérési listájának élén a Lexus, majd a rákövetkező négy évben zsinórban az első helyen, és azóta is az elsők között szerepel. Érdekes módon a Toyota egészen 2005-ig távoltartotta Japántól a Lexus márkanevet, a modelleket Toyota emblémával árulták egészen 14 évvel ezelőttig. 2004-ben érkezett az első hibrid modell, az RX 400h, mely a Toyota hibird hajtásláncát alkalmazta. A Lexus azóta rendkívül nagy hangsúlyt fektet a tisztább üzemű technológiára, a márka 30. évfordulóján bemutatott új ES pedig már csakis hibridként vesz részt az európai piacon, akárcsak a legújabb LS luxuslimuzin. Hazánkban tavaly 96 százalékban hibridként keltek el a Lexusok, ezzel a magyar piac élen jár a Lexusok hibridaránya kapcsán.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2019.02.09. at 08:55
    Permalink

    “Vectre, Verone, Chaparel, Calibre és Alexis voltak a befutók, a csupa erős hangzású névből végül az utolsót választották.”

    Milyen jól tették 😀 Nagyon béna név mindegyik, ezeket nagyon rossz érzékkel válogatták össze, ultrasznob brit származású, írásmódú szavak + egy francia, az Alexis ráadásul egy női név angol nyelvterületen… Az is rejtély, hogy az Infiniti neve miért “i”-re végződik “y” helyett 😀 Az Acura viszont rendben van.

    Az Infiniti is idén lett 30 éves, arról nem lesz esetleg egy hasonló cikk?

    • 2019.02.09. at 16:05
      Permalink

      Mégis mire számítasz ha a frissen megkapaszkodott, másoknál nyitottabb piacon megpróbálsz az európaiak által uralt piacra betörni?

      A Mazda pl olasz névvel próbálkozott ( https://en.wikipedia.org/wiki/Amati_Cars ), jobban csengett volna mint egy noname japán akkoriban (vicces módon otthon az unvierzálisan euróai Eunos nevet vezették be nálunk meg a Xedos mákát), de az egészet elmosta a japán pénzügyi válság.

      Nem értem mit nem értesz az Infiniti-n, hány autómárkát ismersz ami nem trademarkolható névvel próbálkozik? Szerinted lenne értelme y-nal kihozni hogy mindenki más is használhassa a márkád nevét?

      • 2019.02.09. at 17:23
        Permalink

        “Mégis mire számítasz ha a frissen megkapaszkodott, másoknál nyitottabb piacon megpróbálsz az európaiak által uralt piacra betörni?”

        Megint a szokásos blődli és a tények megcsúfolása. Nézd már meg, milyen eladásai voltak a Caddy-nek és a Lincoln-nak odahaza ’90 körül, és vesd össze a Mercivel, BMW-vel, aztán sírj. A többi európai prémiumot meg hagyjuk is…

        Szerinted milyen logika húzódik meg amögött, hogy francia névvel akarom megvetni a lábam Amerikában? Megint szívsz valamit?

          • 2019.02.09. at 19:29
            Permalink

            Láthatóan megint nem vagy magadnál, majd ha sikerült kijózanodnod, folytatjuk…

  • 2019.02.09. at 15:24
    Permalink

    Jó kis cikk köszi, számomra ezek a régi történetek érdekesebbek minthogy arról sztorizzanak hogy miként sikerült lefaragni 50 kilót a gyártástechnológia innováció során (főleg ha tudod, közben csak simán leszedték a pótkereket az alapfelszereltségőből 🙂 )

    Érdekes volt ez a modell-offenzíva és az agresszív terjeszkedés, mindenki be volt tojva tőlük, az Európai országok (akkor még az EU sehol, csak egy laza 12 tagot számlál laza közös Piac, mi meg azt se tudtuk mire való a részvény vagy a mélyhűtő (ezért ie ment ki mindenki elsőnek az utóbbiért)) qvótát vezettek be, mások más módon tárgyaltak velük.

    Az a tájokozottság sokáig kitartott, egy átlag rendőr még a 94-ben is nehezen mondta ki, hogy micsubicsi 🙂

    • 2019.02.09. at 15:56
      Permalink

      Az egyik TC Xedos tesztben írják le jó, hogy manapság már nem érzi az ember, hogy mennyire ütősek voltak akkoriban ezek az autók, és mennyire reménytelen elavultnak hatottak a büszke konkurensek, egy 91-ben bemutatott Civic VTI vagy Prelude, esetleg egy 87-es (pláne a 92-es 4WD/4WS) Mitsubishi Galant mellett. Manapság nem érződik ezek forradalmisága mert minden autó abba az irányba haladt (konkrétan, az összes Mazda 6 a Xedos formáját viszi tovább).

      A Lexus LS egy modernebb w126 volt, amivel szemben az öregecske (79-es!!!) Mercedesnek két évig kellett birkóznia, de pl a E32-esnek és XJ-nek 5 évig kellett a modern konkurenciával (na meg a brutálisra váltó W140-es bálnával) közdenie, számba vehető Audi pedig nem is létezett az A8-ig.

      • 2019.02.09. at 19:30
        Permalink

        Te nagyon meg vagy keveredve. Egy w126-nak soha, senkivel nem kellett birkóznia, pláne nem egy lexussal… Fasorban nem volt hozzá. Ahogy ma sincs. Vicc. A lexusnak a többiekkel, azt elhiszem.

        • 2019.02.09. at 19:34
          Permalink

          Szokásos übermensch-kedő süketelés a német autók rajongóitól, kőbe vésettnek gondolt marhaságokkal. Ez már annyira lejárt lemez, tényleg nem tudtok újat mutatni?

          • 2019.02.09. at 20:22
            Permalink

            Majdnem. Elégedett japán autó tulaj vagyok, de volt dolgom w126-hoz. Másik kategória.

        • 2019.02.09. at 20:21
          Permalink

          79-ben biztos így volt, de közben nagyon durva dolgok történtek az autóiparban,
          91-ben helyre tették a svábok a dolgokat, de volt egy izzasztó 2-3 évük…

        • 2019.02.12. at 12:05
          Permalink

          Én is szeretem a Mercit ahogy a Lexust is. Ajánlom neked a You-Tube csatornán a Lexus LS 400 használt tesztet amit Winklerék készítettek, elmond mindent. Ennyi!!! Lexus megbízhatóbb az összes német gyártmánynál .Ennyi!!!

  • 2019.02.10. at 21:10
    Permalink

    A Lexusok kifinomultsága egyértelműen autóipari etalon. Fogalommá vált. Ez vitathatatlan. Ahogyan az is, hogy Lexust nem a kifinomult ÍZLÉSŰ emberek vesznek. 1-2 kivételt leszámítva (pl. az első generációs IS200, IS200 SportCorss) a Lexusokban annyi kellem és stílus nincsen, mint akár egy Mazda Xedos 6-ban. Jellegtelen, imitt-amott esetlen, vagy épp európai szemmel nézve túldizájnolt autók.

Vélemény, hozzászólás?