MERCEDES-BENZ C-OSZTÁLY

Végre ismét igazi minőséget sugárzó kismerci utastér, amely kellőképpen tágas is, persze igazán csakis maximum négy felnőttnek. Némi kritika igazából csak a kissé túlságosan is csupán funkcionálisra sikeredett belső dizájnt illetheti. Egy Mercedes mindig is példaként volt állítható a konkurensek elé használhatóság tekintetében. A harmadik C-osztályban is azonnal és intuitív módon eligazodik mindenki, a régi Mercisek meg eleve csukott szemmel. Minden logikus, átgondolt, és hagyományőrző is egyben. A praktikumra és sokoldalúságra a T-modell kombiváltozat tesz rá még egy lapáttal.

A Classic belépő szint azért még itt-ott hiányt szenved néhány jóleső tartozéktól, így leginkább a középső, Elegance felszereltség ajánlható. Az Avantgarde-nál eltűnik a csillag a motorháztetőről, és a kupék módjára nagy háromágút kap a hűtőmaszkjába. Természetesen az extralista ennél a modellnél is kilométer hosszúságú, embereset merítve belőle további milliókkal fejelhető meg az amúgy is borsos vételár.

Az 1.8-as benzines kompresszoros négyhengeresek tűrhetően mennek és fogyasztanak, a V6-osok remekek. A kis 2.1-es dízelek kerregő hangúak, de igen takarékosak, az akusztikai és túlcsorduló nyomatéki kényelem a V6-os CDI-vel érkezik el. A 63 AMG igazi vadállat.

Mivel egy megbízható típusról van szó, így a költségek remekül tervezhetők, de azért a márkaszerviz mély zsebbe nyúlást vár el a tulajdonosoktól a kötelező átvizsgálások/karbantartások alkalmával, a nem várt problémák esetén meg még vastagabban fog a számlázó ceruzájuk. Az alkatrész is természetesen prémium árkategóriás.

Magától értetődő hogy a C-osztály ötcsillagos Euro NCAP törésteszt eredményt érjen el, és nem csak azért, mert a csillagos márka mindig is a biztonság egyik éllovasa volt. Rendkívül hatékony, fáradhatatlan fékrendszer, hatásos vészfékrásegítővel, a lehetséges balesethelyzetet felismerő, arra felkészítő Pre-Safe rendszer és persze merev utascella, légzsákhad, ügyes hangolású menetstabilizáló elektronikák.