Egész jó az öreg (dízel) a háznál

Igazán zoom-zoomolni a Mazda 2002-ben kezdett. Persze az MX-5 generációi azért megtették a magukét és próbáltak némi életet lehelni a pusztán-csak-megbízható-de-semmi-több Mazda modellpalettába. De a roadster egymagában, legyen bármennyire is sikeres, kevésnek bizonyult. Társakra volt szüksége, mégpedig gyorsan. A japánok igen okosan felismerték: elegyíteniük kell egyetlen élvezeti cikkük génállományát a hűséges igavonókéval, és akkor az majd jó lesz. És tényleg! A hét évvel ezelőtt bemutatott 626 utód 6-os lényegében egy csapásra változtatta meg a márkáról kialakult megítélést. Formája izgalmat okozott, vezetése élményt nyújtott. Megbízhatósága és konstrukciójának átgondoltsága pedig maradt változatlan. Onnantól a Mazda lényegében képtelen volt hibázni, és egyik remek modellt dobta piacra a másik után. Lásd Mazda2, RX-8, Mazda3, a harmadik MX-5, a CX-7, vagy legutóbb a Világ Év Autójának választott Mazda2. Mindegyikbe jutott az MX-5 vérvonalából, melynek összetevői a mazdások számára legalább olyannyira féltve őrzötté váltak, mint a Coca-Cola Company-nek az eredeti recept.
Ahogy az modellváltásoknál lenni szokott, a méretnövekedést az új Mazda6 sem kerülhette el. Változatlan magasság és másfél centi pluszszélesség mellett öt centit nyúlt a tengelytáv, és 4,76 méteresre terebélyesedett a karosszéria hossza. Ez már szinte felső középkategóriás értéknek számítana, hiszen egy Lexus GS csupán hat, egy 5-ös BMW meg mindössze nyolc centivel hosszabb. Ahogy a legtöbb új kisautónál is egyre elterjedtebb a négyméteres hossz, úgy sok friss középkategóriásra is jellemző, hogy számukra már a nagyautós 4,8 métert lövik be tervezőik. Lásd új Mondeo vagy Superb, ugye. A Mazdánál azonban mindez nem jár együtt automatikusan hízással, ami fogyasztásnövelő, ezért manapság nagyon rossz ómennek számít. Jóllehet, a könnyű építésmód területén nem emelkednek Lotus-i magasságokba, de nagyszériás gyártmánytól igenis dicséretes még ez az átlagosan 30-60 kg-os súlycsökkenés is. Ettől még az öntöttvas motorblokkos kétliteres dízel változat 1455 kilót mutat mérlegeléskor. Hivatalosan. Mert például az egyik neves külföldi szaklap tesztjén a Mazda6 dízel kombiváltozata nem kevesebb, mint 159 kilogrammal múlta felül a gyárilag megadott 1470 kg-os tömeget. Ennyit is jelenthet egy gazdag felszereltség, mondjuk. De azért ejnye-bejnye...
Akárhogy is, fogadjuk el, az új Mazda6 könnyebb elődjénél. Inkább örvendezzünk a nagyobb karosszériamerevségnek, az átfogó biztonsági felszereltségnek (hat légzsák, aktív fejtámlák, megnövelt teljesítményű fékrendszer) és a még több kényelmi extrának (kanyarfényszórós bi-xenon, érintőképernyős navigáció). Ahogy a korhangulat megkívánja, a mazdások a súlycsökkentésen túl is rámentek a fogyasztáscsökkentésre. Nem átallották gyengébbre hangolni (143 lóerő helyett 140 és 360 Nm helyett 330 az új adatok) a lassacskán kiöregedő dízelüket az alacsonyabb átlagfogyasztás és károsanyag-kibocsátás jegyében (mínusz 0,9 liter). Ez bizony derék és marketingszempontból már-már bátor húzás, de kellett hozzá többek között 0,30-ról 0,27-re csiszolt légellenállási együttható is. Az elődből átvett, elég hosszú áttételezésű váltóval így a következő tesztadatok születtek: tempomat használatával, sík úton 90 km/h-nál 1500-as fordulat és 4 literes fogyasztás, 130-nál 2200-as fordulat és 5 liter, 160-nál pedig csak 2700 és 7 liter.
Persze nem egyfolytában csak bamba autópályázás jutott a Mazda6 osztályrészéül a teszt során. Vegyes használatban 8,1 literes átlagot produkált az MZR-CD 2.0HP kódjelű motor. Amely kissé kelletlen felpörgésével és meglehetősen nyers manírjaival le sem tagadhatná korát. Tudta ezt a Mazda is, nem véletlen, hogy tavaly tavasszal bemutatták, majd később forgalmazni is kezdték a már teljesen saját fejlesztésű (a tesztautó motorja még a Fordtól származó, kétliteres, vezérműszíjas TDCi dízelen alapult), 2.2 literes, láncos dízelmotorjukat a Mazda6-ban. Mivel a három változat közé (125, 163 és 185 lóerő), amelyek csupán a motorelektronika beállításaiban különböznek, kényelmesen befér tesztautónk 140 lóerős erőforrása, így az továbbra is kínálatban marad, a 125 lóerős 2.2-esével forintra megegyező árról indulva. A némileg magasabb kötelező biztosítástól eltekintve tehát nem sok minden szól a kétliteres mellett, mert hiába gyengébb valamivel a 2.2-es, de pár decivel még takarékosabb, ugyanúgy megy és főleg sokkal kulturáltabb.
Amúgy nemigen találunk manapság a piacon ennyiért ilyen precízen irányítható, pengeéles reakciójú, még pont megfelelő kényelmi tartalékokkal rendelkező elsőkerekes középkategóriást. Nem csoda, hiszen megkapta az RX-8-as elektromechanikus szervós, fogasléces kormányművét. A világ manapság egyetlen Wankel-motoros sportkupéja láthatóan még a formavilághoz is alaposan hozzátette a magáét.
Kritika illeti azonban a Mazda6 belterében felhasznált egyes műanyagokat. Sokak szerint finomabb, kevésbé kopogós borítás illene a műszerfal bizonyos részeire. Szerintem a manapság már túllihegett tapintási érzetnél fontosabb volna, hogy tíz év múlva is műszerfal maradjon, ne egy nyeszergő plasztikhalom. Mert ettől eltekintve a beltér és a kezelőfelületek kialakítása példás ergonómiáról tanúskodik. Jó szögben áll a kormány, pont megfelelő helyen a könyöktámaszok, pompásan beállítható az ülés és remek az üléspozíció. Élvezet innen dirigálni az izgatott vizslához hasonlóan élénk masinát, amely terhelésváltásra finoman, de igen határozottan megindítja fenekét, ezzel is segítve a még jobb kanyarvételt. A sportos futómű mellett ez a kellemesen későn beavatkozó menetstabilizálónak is köszönhető. Érezni, előbb egy önmagában is kiváló futóművet alkottak, és azt finomhangolták később biztonsági elektronikával.
Nem nagy kunszt megjósolni, hogy az utód felülmúlja majd népszerű elődje sikereit. Elvégre még zoom-zoomosabban vezethető, még többet tud, szexisebb, praktikusabb, tágasabb, ára pedig a közvetlen konkurencia alá belőtt. Hiszen az ötajtós Mondeo a kétliteres, 143 lóerős TDCi-vel 6,99 milliótól indul, az ötajtósként már nem visszatérő Avensis limuzin a 150 lóerős 2.2-es D-4D-vel 7,4 millió, az ötajtós Opel Insignia a 130 lóerős 2.0 CDTi Ecotec-kel 6,93 millió.
Tehát az új Mazda6 régi dízelváltozata önsúlyban, teljesítményben, fogyasztásban és légellenállásban alul-, minden másban pedig határozottan felülmúlja elődjét. Kifejezetten sportos vezetési élményt nyújt, tudása, felkészültsége teljesen a kor színvonalán áll. Helykínálata bőséges, óriási csomagtartója könnyedén bővíthető, praktikus, ergonomikus, kinézetre dögös, összeszerelési minőségre ötös, anyaghasználatra négyes alá. Az autó annyira jó, hogy ez a már elavult, kelletlen motor feltűnően rontja le az összképet, de ugyanennyiért (alapáron 6,58 millióért) modernebb, finomabb dízelt kapunk házon belül. Ára viszont még így is tisztességes.