Euróban milliókat, forintban milliárdokat zsebelnek be a sztárpilóták

A Formula–1-ben minden a pénzről szól. Ahhoz, hogy egy autó egy-két tized másodperccel gyorsabb legyen, pontosan kikalkulálható, mennyi pénzt kell a fejlesztésre fordítani.
Ha viszont olyan pilótát tudsz szerződtetni, aki egy-két tizeddel gyorsabb a többieknél, máris megspóroltál egy csomó pénz.
Egyes vélemények szerint ezért olyan magas a Formula–1-es versenyzők éves jövedelme.
Egykoron Michael Schumacher, majd Kimi Räikkönen tartották a rekordot a mindig bőkezű Ferrarinál, ahol előbbi 25, utóbbi 30 millió eurót, vagyis mai árfolyamon számolva 6,7 illetve 8,1 milliárd forintnyi összeget rakhattak zsebre.
A gazdasági válság azonban a Formula–1-et is elérte, ahol a költségvetést minden oldalról alaposan megszabdalták, így a versenyzőknek is be kell érniük kevesebbel.
A legbőkezűbb most is a Ferrari, amely a Santander bankkal közösen 12-15 millió euró (3,2-4 milliárd forint) közötti összeget fizet évente Fernando Alonsónak.
Felipe Massa sem marad el tőle, legalábbis az idén nem, hiszen az ő szerződését még 2007-ben, a gazdasági csúcson kötötték, így az előző két évhez hasonlóan most is 12 millió euró (3,4 milliárd forint) jár neki.
Szintén a hosszú távú szerződése miatt lehet nyugodt Lewis Hamilton, aki 2007 őszén – első szezonja végén – kötött ötéves szerződést a McLaren-csapattal, összesen 50 millió euró (13,5 milliárd forint) összegben. Ez nagyjából 10 millió eurót jelent neki évente, amit további 3 millióval egészít ki a Reebokkal és a Bombardier Jets-szel kötött egyéni szerződése. Vagyis az ő jövedelme is évi 13 millió euróra (3,5 milliárd forintra) taksálható.
Csapattársa, Jenson Button ennél jóval kevesebbel, 8 millió euróval (2,1 milliárd forint) is beéri. Érdekes módon ez majdnem a háromszorosa annak, amit tavaly, mint világbajnok keresett, de nagyjából ugyanannyi, mint amit a Hondától kapott, amikor éppen sereghajtók voltak.
Ehhez képest szinte gomboknak tűnik a Red Bull két versenyzőjének, Sebastian Vettelnek és Mark Webbernek az éves fizetése. Az ő szemüket rongyos 3,5 millió euróval (0,9 milliárd forinttal) szúrták ki.

Azonban mielőtt még bárki is elkezdene aggódni, gyorsan tegyük hozzá, hogy míg a Formula–1-ben bevett szokás, hogy a fizetés 70%-át adja a fix jövedelem és csak 30%-át az egyéb bónuszok, addig a Red Bullnál a fizetésnek csak a 40%-a a fix pénz, a többiért eredményt is kell hozni.
Ebben pedig a Red Bull versenyzői igen jók az idén.

Bár Michael Schumacher jövedelme meg sem közelíti ferraris álomfizetését, nem igazak a hírek, hogy aprópénzért írt alá a Mercedeshez. Ha az eredményeket egyelőre nem is hozza, nehéz elképzelni, hogy pusztán a nevére ne kapott volna 10 millió eurós (2,7 milliárd forintos) ajánlatot.
A csillagászati összegek ellenére nem a fenti urak közül került ki az idén legjobban kereső versenyző, hanem meglepő módon Kimi Räikkönen az, aki ha az idén csak otthon ül és pecázik, már a legjobban kereső lehetett volna, de a citroënes szerződésével minden kétséget kizáróan övé a legnagyobb summa.
A finn versenyző idei keresetét 19 millió euróra (5,1 milliárd forintra) becslik. Ennek nagy részét a Ferrari fizeti lelépési pénzként, miután Räikkönennek az idei szezonra is élő szerződése volt az olasz csapattal, akik azonban Alonsónak nem tudtak másképp helyet szorítani, csak ha a finnt kivásárolják a szerződésből.
Egyes vélemények szerint 15 milliót fizet neki a Ferrari és a másik négyet dobta össze a Citroën valamint a Red Bull a rali világbajnokságon. Mások szerint a Ferrari csak 9 millióval részesedik az összegből, és 10 jön a ralicsapatból.

Természetesen a fenti összegek mind bruttóként értendők. Ezért igyekszik a legtöbb versenyző Monacóba vagy Svájcba költözni. Előbbi helyen 10% az adó, utóbbin pedig minden külföldről betelepült milliomossal egyedileg kötnek adófizetési szerződést.
A kérdés már csak az, hogy ha egy toppilóta mondjuk 2,7 milliárd forintot keres évente, akkor a tíz év alatt összelapátolt 27 milliárd forintját mi a túróra tudja elkölteni?