Exkluzív interjú Kis Pál Tamással
Kiss Pál Tamás: sok dolog kell a győzelemhez
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Kiss Pál Tamás még elutazása előtt nyilatkozott az Autónavigátor.hu-nak.
„Csütörtökön a hajnali géppel utazom ki Angliába, ott autót bérelünk, és reggel már a pályán is lehetek” – mondta Tomi.
„Ilyenkor a mérnökömmel végig szoktunk sétálni a pályán, megnézzük a kritikus pontokat, a fékpontokat, a referenciapontokat, hol magasabb a kerékvető, hol kell jobban vigyázni. Van egy jegyzetfüzetünk, amiben mindent leírunk. Aztán kielemezzük, megbeszéljük, hogy milyen beállításokat találtak. Nagyon sokat számít az, hogy már csütörtökön teljesen ráhangolódjál a versenyre, hogy pénteken az első szabadedzésen minél jobban ott legyél fejben.”
Tomi előző két futama nem úgy sikerült, ahogy tervezte, az autó túlkormányzott volt. Mérnöke megígérte, hogy ezen változtat és kitalálnak valami újdonságot, amitől gyorsabbak lehetnek.
„Nagyon erős az élmezőny és nagyon apró dolgokon múlik, hogy aznap ki nyer. Eddig is tisztában voltam vele, hogy a győzelemhez nagyon sok dolog kell, de most az év közben jöttem rá igazán, hogy milyen sok. Nem elég, hogy jó autód van, jól van beállítva, az is sokat számít, hogy hogyan kelsz fel, milyen formában vagy aznap.”
„Biztos emlékszel még, hogy az év elején Croftban volt egy tesztünk, ahol 4-5 tizeddel megvertem mindenkit. Amikor megnéztük annak a körnek a telemetriai adatait, nem akartam elhinni, hogy azt én futottam, és hogy úgy csináltam mindent, ahogy a számítógép mutatja.”
„A snettertoni gyenge szereplést lehet az autóra fogni, de nyilván én is benne voltam. Nem görcsölök a győzelemért, nem is szoktam rá gondolni, mindig csak a következő feladatra koncentrálok, de azért ha sikerülne a hétvégén valamelyik futamot megnyerni, akkor az adna egy kis önbizalmat, ami mindig jól jön.”
Tominak ebben két segítsége is lesz a versenyen, hiszen édesapja és édesanyja is elkísérik. Sok versenyző nem szereti, ha a családja ott van körülötte, Alain Prost például kifejezetten gyűlölte, Tomi viszont ettől érzi jól magát.
„Anyukám a két utolsó futamon nem volt ott, amik nem is sikerültek olyan jól, úgyhogy mondtam neki, hogy most feltétlenül el kell jönnie. Nekem jólesik, ha ott vannak a szüleim. Napközben nem nagyon tudok velük foglalkozni, de este a vacsoránál mindig együtt vagyunk.”
„Anyu mindig azt szokta mondani, hogy vigyázzak magamra, apukán meg csak annyit mond, hogy ésszel, de te úgyis tudod, hogy mit kell tenned.”
Hát, ez nem kétséges. De azért ne felejtsük el, hogy a magyar fiúra ráfér a szurkolás a hétvégén, úgyhogy hajrá Tomi!