Már nem olcsó autó a Trabant és a Wartburg

Piaci körkép: kétütemű Trabant és Wartburg

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Trabarna, az autóhang-utánzó humorista műsoraiban már gyakrabban hallható Trabant és Wartburg csörömpölés, mint a valóságban. Nem véletlenül.

Régi munkahelyemről hívott fel egy volt kollégám, hogy segítsek megoldani a dilemmáját. Olcsón fenntartható autót keresne, és arra gondolt, egyben kedve lenne némi nosztalgiázáshoz is – így került nála képbe a Trabant 601-es, a keleti blokk rettegett papírjaguárja. Nem tudta azonban, mi a helyzet a kétütemű járművek forgalomban tartásával, ráadásul most a zöldkártya is megszűnt, így számára bizony zűrzavaros a helyzet, ezért csak akkor költekezne, ha tisztán lát. Elkezdtem nyomozni.

Mellőzve most bonyolult jogszabályok idézését, hivatkozását, a lényeg a következő. A kétütemű motorral szerelt (maximum ötszemélyes) járművekre 2005. július 1-jén vezették be azt a szigorítást, amelyben a kipufogógáz CH értékének felső határa 2000 ppm. Ennek a kritériumnak a Trabantok, illetve a Wartburg 353-asok képtelenek voltak megfelelni, így a környezetvédelmi vizsgálat után nem kaphattak zöldkártyát, de a kétütemű tulajdonosoknak két mankó is a rendelkezésükre állt. Az első az ún. monolit katalizátor beszerelése, amivel ugyan teljesíthető lett az előírt CH érték, de az utólagosan beszerelt alkatrész hamar tönkrement, nemritkán a motorral együtt. A másik megoldás egy jogi lehetőség: ha a tulajdonos igazolni tudja, hogy az adott kétütemű jármű 2004. július 14. előtt már a birtokában volt, akkor mentesül a CH értékre vonatkozó szabály alól. Kellemetlenséget ebben az esetben olyan szituáció jelenthet, ha a birtoklás ténye valós ugyan, de időközben 2004. július 14. után új forgalmi engedély került kiállításra. Ekkor az autó tulajdonosának előéleti igazolást kell kérnie az okmányirodában, mert bizonyítás nélkül automatikusan a 2005-ös rendelkezés vonatkozik a kocsira. A zöldkártya megszűnésével sokan tévesen hiszik, hogy a kétüteműek feje kikerült a hurokból, erről szó nincs. A műszaki vizsgán ugyanúgy van környezetvédelmi vizsgálat, csupán a külön igazolólapot nem adják már ki, és a nem veterán - tehát a 30 évnél fiatalabb - Trabik és Warbik most is elhasalnak, ha nincsenek katalizátorral felszerelve.
Mi a megoldás? A 2004. július 14. előtt vásárolt, illetve a veterán minősítéssel rendelkező autókkal továbbra sincs gond, aki azonban mindenképpen Trabantozni, Wartburgozni szeretne, annak nincs más lehetősége, mint teljesíteni a vizsgafeltételeket. Erre a legkézenfekvőbb megoldás a műszakira beépített ideiglenes katalizátor, amit a papírok megszerzése után szinte azonnal kiszerelnek a tulajdonosok a fent említett károsodás miatt, ám innentől vállalni kell az illegális üzemeltetés kockázatát. Ha a kétütemű autós beleseik egy hatósági ellenerőzésbe a közúton, és az érvényes műszaki vizsga ellenére a motor nem teljesíti a környezetvédelmi előírásokat, akkor büntetésre lehet számítani. Összegezve tehát, 30 évnél fiatalabb, vagy 2004. július 14. után vásárolt kétütemű Trabant és Wartburg legálisan nem használható katalizátor nélkül (nem maga a katalizátor a kötelező, de e nélkül esélytelen a CH határértéken belül maradás), a trükközés pedig szabálytalan.
Hirdetés

Egykoron a Trabant az olcsó autózás szinonimájaként lett közismert, ha pedig az olcsóság mellett gigantikus csomagtérre is szükség volt, akkor a Wartburgnál, különösen a Tourist kombinál jobbat nem lehetett választani. A helyzet mostanra gyökeresen megváltozott. Bár megfizethető alkatrészeket még lehet találni, a beszerzési források drasztikusan lecsökkentek, és mivel két évtizede nem gyártott kocsikról beszélünk, bizony, már felnőtt és dolgozik olyan autószerelő generáció, aki az életben nem látott kétütemű típust, maximum a tankönyvben – az ott leírtak viszont nem elegendők a szakszerű javításokhoz. Egy szó, mint száz, manapság már nem adja magát a szituáció, hogy az üres zsebbel autózni vágyó Trabantot vagy Wartburgot vegyen, amihez minden utcasarkon akad pótalkatrész, és minden kapualjban egy aranykezű szaki – például a motor, különösen a vezérlés alaposan meg tudja tréfálni még a szakembert is. Az olcsón kínált példányok ellen szól, hogy ezekre nem ritkán a vételár többszörösét rá kell költeni lakatosmunkára, szerkezeti javításokra, így nem árulunk el hétpecsétes titkot, hogy leginkább vasárnapi nosztalgiaautósoknak, illetve gyűjtőknek, márkabarátoknak ajánlhatók a hajdani NDK autóiparának oszlopos tagjai. Napi használatra való, olcsón fenntartható autóra van sokkal jobb tippünk.

Sokszor nem meglepő, hogy egy kerékpár áráért már autót lehet kapni – ide tartozik a Trabant és a Wartburg is. Az első kiválasztott Trabantunkért 70 ezer forintot kér a gazdája, és ennyiért 1989-es, óra szerint 79 ezer kilométert futott, nem tökéletes, de egész komplettnek tűnő példányra tehetünk szert, sok pótalkatrésszel, téli gumikkal. A műszaki jövő februárban jár le. Elérve a 100 ezer forintos határt, szintén egy limuzinra bukkantunk: 1985-ös kiadás, 55 000 futott kilométer, sérülésmentes karosszéria, végig garázsban tárolva – pontosan erről beszéltünk, amikor a vasárnapi hangulatautót említettük. Anno sokan szerették a kombit, gyári nevén az Universal típust, amiből a Használtautó.hu oldalain szemlátomást kevesebbet kínálnak eladásra. Hosszas keresgélés után végül ezt az 1990-es, 290 ezer forintos kaposvári autót emeltük ide, remek kondícióban, gyönyörű, rozsdamentes padlóval. Végezetül, hogy a gyűjtőknek, az ínyenceknek is kedveskedjünk, két gyári állapotú, keveset használt kocsi, az egyik (1987) hihetetlen 39 ezer kilométerrel, kereken 500 000 forintért, a másik (1986) pedig 84 ezerrel, picit drágábban 528 000 forintért.
A Wartburg vonatkozásában hasonló úton indultunk el, és döbbenten vettük tudomásul, hogy működőképes, vállalható állapotú, kétütemű Tourist kombit egyszerűen nem találtunk. Ellenben 89 000 forintért igazán csábító ez a fehér színű, 1987-es, 50 ezer kilométert futott 353-as modell, lejárt papírokkal. A karosszéria jól láthatóan nincs porrá rohadva, és akárcsak a vidéki Samaráknál, úgy ezeknél a keletnémet kocsiknál sem a világ nyolcadik csodája a nem agyonütött állapot. Ehhez képest elgondolkodtató, hogy ezért a piros, 120 ezer kilométeres, ugyancsak 1987-es Wartburgért már 120 ezer forintot kellene leszurkolni, miközben a sárvédők szélein ott vigyorognak a rozsdahólyagok, és a hátsó lökhárító is horpadt – persze, ezeknél az öreg járműveknél másodlagos szempont az esztétika. Ugorjunk. Már-már gyűjtői szemmel méregettük a soron következő 1982-es limuzint: régi krómozott frontrész, krómozott lökhárítók, meglévő típusfelirat és embléma – ezek mind-mind fontos apróságok. Amint a leírásból kiderül, 29 év alatt sem sikerült 50 ezer kilométert belegyűrni, végig garázsban állt, és ugyan a műszaki lejárt, de jövőre már mehet OT vizsgára, amit nagy valószínűséggel csont nélkül meg is lehet vele csinálni. Akinek van felesleges 250 ezer forintja ilyen célra, jó eséllyel nem bánja meg a beruházást. És akkor most is a végére marad a non plus ultra, egy forgalomból kivont, és gyűjtői célra tartogatott 353-as, 1983-as évjárattal, valóban elismerésre méltó kondícióban, 590 ezer forintos irányáron.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 20:15
    Permalink

    Nekem is van egy Trabantom nagyonszeretem, és mindent megteszek érte h örök életű legyen, bár manapság ez egyre nehezebb és pénz igényesebb feladat ami sajnos meg is látszik rajta.. De a végsőkig kitartok mellette, mégha páran meg is szólnak érte h milyen hulladékkal járok, mert rengeteget jelent nekem. Ilyen ez a szerelem…

  • 2017.10.31. at 20:15
    Permalink

    Beszéltem a Trabi gazdájával és azt mondta, hogy adjam meg az e-mail címét. Szóval, a [email protected] címen tudsz írni neki. Azt is mondta, hogy képet is küld, ha szükséges. Pontosítottam az autó korát és a km-t is. 87-es és 4.800 km van benne.

  • 2017.10.31. at 20:15
    Permalink

    Szia !
    Kerestelek facebookon, de nem talállak. :S
    Én is nagy veterán megszállott vagyok, nekem egy 32 éves Trabant Universal van 512ezer kilométerrel (!)
    Napi használatban, bár amennyire lehet próbálom kímélni.
    Mondjuk ez nem mindig jön össze, mert szegénynek ki kell húznia a futót Lengyelországba, ha megyek a találkozóra a barátimhoz !
    Ha olvasod a hozzászólásomat, keress meg, a facebookon Freddie Krueger néven vagyok !

  • 2017.10.31. at 20:16
    Permalink

    Nagyon sajnálom, hogy így eltűntek ezek az autók. Múltkor láttam egy gyönyörű állapotú, fémmaszkos 353-as Wartburgot. Hát, én jobban megbámultam, mintha egy Ferrari lett volna.
    Gondolom, mindenki emlékszik a 2000-es évek elején azokra a kampányokra, amikor nagy betűkkel hirdették, hogy emelt áron beszámítjuk a régi kocsiját (… az emelt áru Suzukiba, Skodába stb…)! A nagyon szép állapotban lévő kocsikat simán elbontották, mivel az új autó értékesítőknek az volt az érdekük, hogy ezeket az autókat kivonják a piacról. Pár ezret futott Trabikat, és az egyik személyes kedvencemet: rozsdamentes állapotú, kék belsős 2103-as Ladát szemrebbenés nélkül szétvágtak.

    Sajnos, szörnyen pazarlónak és társadalmilag is károsnak tartom azt a személetmódot, ami azt sugallja, hogy “használd és dobd el”, “ne gondolkodj, alád tolunk minden létzező biztonsági berendezést”, “hozzá ne nyúlj, hozd a szervízbe”, stb…

    Egy Trabant valahogy sokkal szerethetőbb szerkezet volt, a maga autószerütlenségével együtt is, mint ezek a mai műanyaglakosztályok. Mentem 70-nel, kiraktam a könyököm az ablakon, és boldog voltam, hogy autóm van. Egyáltalán nem érdekelt, ha megelőztek, ugyanis nem csak odaérni akartam, hanem élvezni az utazást.

    Pont ezért szeretem nagyon ezeket a régi kocsikat.

  • 2017.10.31. at 20:16
    Permalink

    Helyes,helyes!Egyetértek.Ráadásul a múltunk részei.Én szeretem a régi keleti autókat,külön hangulata van,bár nekem egy 408-as Moszkvics az álom,persze jó állapotban.Sajnos tényleg csak álom:-(.A politikusok meg azért vannak a kétütemű Trabik és Wartburgok ellen,mert “KORMÁNYVÁLTÓS”:-)))))))))

  • 2017.10.31. at 20:16
    Permalink

    A szigorításnak semmi értelme nem volt. Szépen lassan kikoptak volna maguktól is az utakról: a használtautó-piac lassan felszívta volna gyűjtők, márkakedvelők, nosztalgiázók személyében. Így viszont számos kiváló, jó, és kevésbé jó állapotú autó került méltatlanul bontóba a szigorú határérték bevezetésének és az emberi hülyeség párosításának köszönhetően.

    [b]Semmilyen EU-s jogszabály, irányelv NEM követelt meg ilyen környezetvédelmi szigorításokat. – Szerény véleményem szerint ez kizárólag az újautó-lobbynak (kiemelten Suzuki) köszönhető.[/b] Továbbá a törvény előterjesztői és megszavazói busás “támogatásban” részesülhettek. Pénz beszél…

    Ezt támasztja alá, hogy 2008 elején káosz volt: senki sem tudta, hogy a korlátozás érvényes-e a 2004 előtti tulajdonosokra, mert a törvényalkotó direkt nem foglalt állást, és csak 2008. július 15-én adta meg a “kegyelmet”, (forrás: http://www.a5.hu/cikkek/52/27212.shtml) pedig a Trabant-Wartburg Klub már 2007 őszén beadta az erre vonatkozó független tanulmányt.
    (http://trabantklub.hu/twk/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=4735b7edd6220)
    [b] Fél évig direkt bizonytalanságban tartották a kétütemű tulajdonosokat! Ez unfair. [/b]

    A bizonytalanság miatt számos idős sajnálatos módon leadta JÓ ÁLLAPOTÚ autóját bontóba, vasgyűjtőknek, stb., és vásárolt új, vagy használt Fabiát, Fiestát, de legtöbbször Suzukit. Legtöbbjüknek fel sem merült a fejében, hogy bajlódjon az eladással, a meghirdetéssel; illetve fogalmuk sem volt arról, hogy a neten is meg lehet hirdetni, és kapna is valamennyit érte. Ez a szomorú valóság. Ebből látszik, hogy nem is élünk demokráciában… (de ez már más téma)

  • 2017.10.31. at 20:16
    Permalink

    A kibocsátás téma egy baromság. Jó volt arra, hogy a hazai újautó eladásokat megpörgessék vele.
    A szigorított határérték stabilan tartható jól karbantartott, MEGFELELŐ keverési arányban alkalmazott minimum FÉLSZINTETIKUS olaj alkalmazása mellett.
    Idehaza 90%-ban tévesen alkalmaztak a gyári 1:50-nél 25%-al dúsabb, 1:40-es keveréket, ami a kipufogó eltömődéséhez, valamint dugattyúgyűrűk letapadásához vezetett, valamint, elkoxolta a motort is.
    Ez a motor idő előtti tönkremenetelét okozta.

    Jó műszaki állapottal és jó olajjal, megfelelően keverve, emelt alapjáraton bőven a szigorított határérték alatt marad a kibocsátás.

    A jó műszaki állapot kell is a fogyasztás emberi szinten tartásához.
    Tourist Wartburg jó műszaki állapotban napi használatban nekem bőven 7l alatt fogyaszt.

    Tudom, mert nekem is birtokomban van 3 2T Wartburg és műszaki vizsgán sosem volt gondom a kibocsátás méréseknél és nincs katalizátorom sem 🙂

    Ezek az autók megfelelő karbantartással gyak. kimennek a világból.

    Anélkül viszont minden sarkon lerohadó ürülékdombbá is válhatnak.

    Mivel a mostani “szerelők” már nem tudnak tulajdonképp javítani, így csak az vágjon bele régi szoc. autó tartásába, aki nem műszaki analfabéta és maga is tudja szervizelni.

  • 2017.10.31. at 20:16
    Permalink

    Egyik barátom a közelmúltban vett egy 40.000 km-t futott ’83-as Trabantot. A műszakin bemelegítés után simán hozta a 2000 ppm alatti értéket, tehát NEM kellett rá katalizátor. (Továbbá Derekegyházon elnyerte a “legszebb motorhang” kitüntetést.)

    Összegezve tehát, van olyan 30 évnél fiatalabb, vagy 2004. július 14. után vásárolt kétütemű Trabant és Wartburg, mely legálisan használható katalizátor nélkül!

  • 2017.10.31. at 20:16
    Permalink

    Nem tudom,minek kell már az a szigorítás arra a néhány kétütemű autóra.Mi értelme?Alig van már napi használatú,azok meg már túl sokáig nem lesznek forgalomban,és elenyésző a számuk.

Vélemény, hozzászólás?