Kamionbaleset az alagútban: megvolt! Autóval a Balkánon

Tíz nap hegyen-völgyön át, Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Montenegró és Szerbia átszelésével: kevés autópálya, sok keskeny, kanyargós út - állati és emberi akadályokkal, és országtól függetlenül, ameddig a szem ellát, elképesztő mennyiségű kettes Volkswagen Golffal.
Tervezés, újratervezés
Ha Montenegró a cél, a józan ész és a viamichelin alapján is Horvátország gyorsforgalmi úthálózatán, egészen pontosan a tengerhez közel eső E65 autópályán érdemes végigzúzni, majd továbbmenni a part mentén. Többféle kalandos megközelítés is létezik, mi ezek közül a Bosznián át vezető Zágráb-Okucani-Banja Luka-Mostar távot vállaltuk első napra: a végállomáson megállni már az újjáépített híd miatt is megérte. Az út autópályás szakasza (Okucaniig 10 euro) apró zágrábi (majd emiatt szlovén) eltévedésünket leszámítva eseménytelen, a határátlépést követő első szakaszon lassú és unalmas volt, a Neretva völgyébe érve viszont látványossá és szórakoztatóvá színesedett: mély kanyon sziklái között haladt a simára aszfaltozott autóút a vízi erőművekkel sűrűn tűzdelt folyó mentén.
Az indító kanyargás és mászás olyan szórakoztató volt, hogy másnap a Bosznia-Montenegro határt is 1500 m magasságban léptük át. Egyébként érdemes kiváltani a felelősségbiztosítás nemzetközi zöld kártyáját: Horvátország után mindkét határőr érdeklődött felőle, de intenzív homlokráncolás és részünkről némi angol beszéd után enélkül is tovább engedtek. Az utak minősége átlagban semmivel sem rosszabb a hazaiaknál. Autópálya nincs, de a határon tíz eurós úthasználati díjat kell fizetni: szimpatikus, hogy ezért egész éves matricát kapunk.
Tulkok és tülkök
Montenegróba érve hamar világossá vált, hogy a közlekedők közös nyelve a duda. A tülkölés jelenthet sziát, viszlátot, hogy vagy?-ot, gyerebét, negyerebét, de köszit vagy épp anyádat is. Pár nap elteltével már a turista se néz aggódva a tükörbe, ha dudaszót hall.
Tekintettel arra, hogy az utak általában kétsávosak, és rettenetesen kanyarognak, a helyi lakosság zöme lassan halad, de itt is előfordulnak luxusterepjáró-tesztelők és az A-falu-B-falu viszonylat gyorsasági bajnokai. A hegyi utakon a szűk, legtöbbször beláthatatlan kanyarok és az útra görgő sziklák miatti balesetveszélyt bizonyos részeken komoly kamionforgalom súlyosbítja, úgyhogy a vezetésben mindig benne van kicsit a rizikó miatt érzett plusz feszültség. Ezen túl már csak az útmenti szakadékok, és a meglehetősen váratlanul útra csellengő állatok nehezíthetik a közlekedést. Északon, a hegyekben böszme tehenek, másutt határozott kecskék és bambán hűsölő szamarak keresztezték utunkat, míg a városokban főleg kutyák és macskák szaladgálnak összevissza. Persze a nemzeti park kivétel, a Shkodrai-tó partjához vezető egysávos szerpentinen szárazföldi teknős miatt kellett az e túrán is hibátlanul szolgált Almerát megállítani.
Szervek, szabályok
A fényszóró használata mindig kötelező, városokban a maximum 50 km/h, autóutakon 80 km/h, de rengeteg ponton ideiglenes korlátozást alkalmaznak. A nagyobb kanyarok előtt általában kitesznek egy hatvanas táblát, a visszafordítók előtt negyvenet javasolnak: ez néha bosszantó, néha nagyon hasznos, de egy idő után rá lehet érezni a ritmusra. Ugyanakkor nem érdemes nagyon belefeledkezni, mert a Balkán rendőrei imádnak kézi radarral méricskélni: ha elkapnak, 40-80 eurós büntetőjegyeket osztogatnak, amit postán lehet befizetni.

Aztán olyanról is hallani, hogy a 40-es táblánál befogott 72 km/h-t helyszíni húszasból is meg lehet úszni a fentebb ismertetett, angolul hadováló, homlokráncoló, zavartan mosolygó módszerrel...

Autópark, támogatás
Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is erős a felhozatal, de az útközbeni sokkoló mennyiség alapján úgy tűnik, hogy a világ legtöbb kettes Golfja pillanatnyilag Montenegróban szolgál.
Volt olyan, hogy kettő ment előttünk, egy mögöttünk, kettő jött szembe, és még az utcán is parkolt néhány: a VW-csoport autóival nyugodtan nekiindulhatunk, az útszéli, magas építésű, de ajtó nélküli szerelőbódékban biztosan akad alkatrész, különösen régebbi típusokhoz. A gumisok Vulkanizer felirattal hirdetik szolgáltatásaikat, a szerpentinek kanyarjaiba pedig élelmes tréleresek fújják fel telefonszámukat.
Nekünk szerencsére semmi problémánk sem adódott út közben és nem csak az élet volt nyugalmasabb az őszbe tolt nyaralás közben, tankolni is jobb volt ott, mint itthon, helyszíntől függően 1,25-1,35 euró volt a 95-ös literének ára, minőségi kifogás nem merült fel.
Montenegro
Rengeteget autóztunk, keresztül-kasul bejártuk az országot, de tíz nap nem volt elég mindenre. A régi kolostorok, templomok és mindenféle rendű és rangú romok kedvelőinek mennyország, de az őket jelző táblákra előre kell figyelni: funkciójuk legtöbbször inkább jelzés, mint előrejelzés. Ez sokszor az útjelző táblákra is igaz, mire feldolgozzuk, már tovább is haladtunk.
Délen a tengerpart nem sziklás, a víz is lassan mélyül, emiatt nekünk az általában preferált Kotor, Budva, Becici vagy Bar helyett Ulcinj volt a kedvenc parti nyaralóhelyünk, és hihetetlen nyugalomra leltünk az országot Albániával összekapcsoló, gazdag flórával és faunával ellátott, ritkán lakott Shkodrai-tó partján, és a Durmitor-hegység hatalmas, tiszta levegőjű erdőiben.
Sokféle, hol vibráló, hol teljesen relaxált hangulat, gyönyörű, változatos tájak, finom ételek: autóval is szuper nyaralás volt, de már tervezzük, hogy legközelebb még közelebbről, két keréken, saját erőből hódítjuk meg a fekete hegyek országát.