Melyik testvér a gyilkos? Hyundai ix20 teszt
Hyundai ix20 1.4 CRDi HP Comfort teszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Erősebbik dízelével és középső felszerelésével járt nálunk a Hyundai ix20, mely ütőkártyáit a kasszánál fedi fel.
Mivel pozitív élményekkel gondolok vissza a Kia Venga alapdízel-tesztautójára, így csupa jó várakozással ültem édestestvérének, a szinte csak fizimiskájában módosított Hyundai ix20-nak erősebb dízellel szerelt példányába. Azonban a várakozások eltérnek egy belépő és egy csúcsdízelnél, a 75 lóerős 1,4 CRDi-nél ugyanis simán elfogadtam, hogy 110 km/óra felett erőlködik, nem kellemes vele gyorsabban menni, ám józan, kímélő üzemben nem volt kunszt vele 5 l/100 km alatt fogyasztani, ami azért a 4 méternél hosszabb, 1,6 méter magas, jól variálható utastérhez képest nem rossz. Most azonban nem vagyok maradéktalanul elégedett, s ez nem csak a gyárinál 2 literrel magasabb, 6,5 l/100 km - szintén visszafogott használatban mért - fogyasztásból adódik.
Jót tett volna a beltér hangulatának az utastér 175 ezer forintos, részleges bőrkárpitozással társított barna színvilága, így alapáron ugyanis minden komor fekete, a plasztikok ráadásul kivétel nélkül kemények is, legalább viszonylag kellemes tapintásúak. A komorságot formai elemek igyekeznek oldani - inkább kevesebb, mint több sikerrel. A kormány legalább a váltógombhoz hasonlóan bőrbe bujtatott a Comfort felszereltségnél, így azokat nem rossz tapogatni. Egyterűről lévén szó, az ix20 legfőbb kvalitásait nem nehéz kitapintani: ülései kényelmesek, méretesek, és mivel kellően magasra szereltek, a ki-beszállás is az átlagosnál könnyebb. Idősebbek saját maguk könnyebb beemelése miatt, a fiatalabbak pedig a gyerekülések egyszerű csatolgatása miatt értékelhetik emiatt nagyra a kisegyterűt. Helykínálat-hiánnyal abszolút vádolhatatlan az ix20, elöl minden irányban bőséges a tér, a második sorban sem csupán leghátrébb tolt helyzetében elegendő a tologathatóság mellett támladőlés-szabályozhatóságot is kínáló üléssor tere. Csomagtérből legalább 440 literes jár, ez a hátsó sor előre küldésével vagy síkba döntésével is bővíthető. A raktér síkja a hátsó ajtó nyílását küszöbmentessé tevő „álpadlóval” él, amennyiben mélyebb üreget áhítunk, utóbbit a padlóra téve 1 méteres raktérmagasságot és persze némi küszöböt, lépcsőként tornyosuló üléssort kapunk.
Ha nem akarunk száguldozni, kellemes az ix20-szal utazni, nagy ablakfelületein keresztül jó a kilátás, közepesen precíz, közepesen hosszú úton járó váltójával komoly kivetnivalót, de komoly élményt sem hagy a vezetés. Az utólagos extraként felszerelt 16 colos alufelnikkel kissé feszes a rugózás – feleslegesen, hiszen egyterűben a kényelem kellene elsődleges legyen. Joggal merül fel továbbá a kérdés: van értelme 200 ezer forintos felárat fizetni a dízel erősebb teljesítményszintjéért? Igazából nem feltétlenül, hiszen a jelentősebb teljesítmény mellé változatlanul 220 Newtonméter nyomaték jár, igaz, az valamivel szélesebb tartományban élvezhető, mint a 75 lóerősnél, mely a Hyundai palettáján szintén 6 fokozatú váltós. Az erős dízellel szerelt ix20-nak azonban nem a gyengébbik gázolajos a legnagyobb ellenfele, hanem a csehországi Nosovicében, vele egy gyártósoron készülő Kia Venga, melyből állandónak tekinthető kedvezményével a hasonlóan felszerelt erős dízel épp félmillió forinttal olcsóbb a Hyundaihoz viszonyítva. Az ix20 nem az az autó, aminél van értelme a 7 év/150 ezres ellen mérkőztetett 5 év/korlátozás nélküli garanciára voksolni, hiszen vásárlói vélhetően utóbbit sem fogják kimeríteni. A listán közölt vételár azonban nem minden, s ezt jelzik az idei eladások is, hiába tűnik jobb árral adottnak a Venga, a Hyundai értékesítői közel másfélszer annyi vevőt tudtak az ix20-hoz csábítani, mint a Kiások Vengára. Ők talán több kuncsaftot tudtak átszipkázni a konkurenciától, azokhoz, például egy Opel Merivához vagy egy Skoda Roomsterhez mérten ugyanis olcsó az ix20 is!
Árak
Tesztmodell alapára
4 849 000 Ft (2011.11.20.)
Tesztautó ára
4 954 000 Ft (2011.11.20.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1396 cm3
Teljesítmény:
66 kW (90 LE) 4000 1/min-nél
Nyomaték:
220 Nm 1750-2750 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
14,5 s
Végsebesség:
167 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
4,5 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4100 mm
Szélesség:
1765 mm
Magasság:
1600 mm
Saját tömeg:
1270 kg
Össztömeg:
1800 kg
Tengelytáv:
2615 mm
Karosszéria-kivitel:
egyterű
Csomagtér:
440-1486 l
Belső szélesség elöl:
1455 mm
Belső szélesség hátul:
1415 mm
Belmagasság elöl:
950-1020 mm
Belmagasság hátul:
955 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
100-220 mm
Ülőlap hossza elöl:
520 mm
Ülőlap hossza hátul:
500 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1160 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
1310 mm
Csomagtér magassága:
780-1000 mm
Csomagtér hossza:
715-855 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1520 mm
Raktérnyílás szélessége:
1110 mm
Raktérnyílás magassága:
800 mm
Motor és váltó
Motor:
Dízel üzemű
Motorosztály:
EURO 5
Hengerűrtartalom:
1396 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
manuális - 6 fokozatú
Nyomaték:
220 Nm 1750-2750 1/min-nél
Teljesítmény:
66 kW (90 LE) 4000 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
167 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
14,5 s
CO2-kibocsátás:
119 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
4,5 l/100km
Fogyasztás a használónál:
6,5 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 50 km/óránál:
63 dB(A)
Menetzaj 90 km/óránál:
65 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
70 dB(A)
Egy kis apró kiegészítés: nyártól már nem egy gyártósoron készül az ix20 a Vengával, azt áttelepítették Zsolnára, míg az ix35 készül helyette Nosovicében.
Állítólag ennek az az oka, hogy a Hyundai gyárban előszeretettel a Hyundai megrendeléseket, míg a KIA gyárban (ahol az ix35 készült korábban) a KIA megrendeléseket vették előbbre a gyártási sorban.
Nagyon tetszik ez a “kis” egyterű ix20. Nyár óta sokszor megnéztem, áttanulmányoztam. Ebben a színben tetszik a legjobban. Gyönyörű, modern, szemet gyönyörködtető finom vonalú karosszéria, (már akinek ez a kategória a szíve csücske, nem pedig az aszfalttól 20 cm-es ülésmagasságú sportautók).
Mindezek ellenére úgy látom, amiben a cikk is megerősített, a design-on túl nem nyújt többet mint a benzines Honda Jazz-em, és hiába a drága diesel, mégsem éri be kedvezőbb fogyasztással.
Ami engem kissé meglepett, bár ez személyes észrevétel, a cikk sem említette, kényelmetlennek éreztem a jobb láb tartását a gázpedálon. Túlságosan magasnak éreztem azt, amihez a lábfejet eléggé fenn tartva, magam felé emelve kellett tartani. Ez hosszú, több órás utazás alkalmával kényelmetlen lehet. Ilyen apróságokra való odafigyelés sem elhanyagolandó egy ilyen remek kisautónál. Ma szinte már csak ilyen “semmiségekre” való nagyobb odafigyelés különbözteti meg a nagyobb hírnevű márkákat a feltörekvőktől.