Dinamikus igavonók – kombik 200 LE felett, 2 millióért

Van az úgy, hogy menni kell. Van úgy is, hogy pakolni kell. És e kettő sokszor egybeesik, pakolni is kell, menni is kell. És sokan vannak, akiknek ezeket gyakran kell megtenniük, ráadásul az sem mindegy, mennyi idő alatt érnek céljukhoz. Ez az ő piaci körképük.
Emlékeznek még az Octavia RS kombi használttesztre? Az ott egyidejűleg szívvel-ésszel meghozott választás volt, a munkához szükséges praktikus kombiságot egészséges, hajtástól nem befulladó, hanem azt éppen hogy lelkesen fogadó kétliteres turbóval édesítette a vevő, így nem csak céljának megfelelő, hanem sok örömöt adó autót sikerült választania. Mostani piaci körképünk kiindulópontja is hasonló, azzal a különbséggel, hogy akkori emberünkkel ellentétben nem 3,5, hanem csak 2 millió forintot szánunk a vásárlásra. Átlagéletkor, azaz 12 év fölé nem megyünk, vagyis 2000 utáni, legalább 147 kW (200 LE) teljesítményű, klímás, magasra táruló hátsó ajtóval ellátott kombit keresünk érvényes magyar okmányokkal.

A találati lista több mint ígéretes, színes, mint a karneváli forgatag. Található rajta amerikai, francia, japán, német és svéd autó, 4-5-6-8 henger, soros, boxer és V elrendezésben, kompresszorral, turbóval és sima szívóként, sőt a furfangos hirdetőknek hála, pár terepjáró is beszivárgott a sokaságba: ebből a körből biztosan mindenki talál valami kedvére való ínyencséget. Rossz választás nincs, illetve valamilyen szempontból mindegyik vonzó, csak attól függ, kinél mitől ered el a könnyek csatornája.
Az a lényeg, hogy minél több cuccot nyeljen el? Vagy, hogy több száz kilométer után is stramm derékkal szálljunk ki kávézni? Vagy vízben, sárban, hóban se kelljen soha zavarba jönnünk? Esetleg hegyi szerpentinen szeretnénk fülig érő szájjal üvölteni, hogy banzáj!, miközben kettőt visszagangolunk kanyar előtt? Aztán egy kis presztízs nem kéne-e? Ahány ház, annyi szokás, ahány vezető, annyi igény, úgyhogy tényleg csak az lehet döntő, milyen korban, érettségi fokon, céllal és háttérrel szeretnénk a két milla popsijára paskolni. Ha Ön teljesen praktikus célokkal szeretne a feltételeknek megfelelő autót választani, akkor a két francia lehetőség, a Citroën C5 Break és a Renault Laguna kombi is megfelel a feltűnés nélkül 200 feletti lóerőt, méretes csomagtartót, valamint komfortos belső teret taglaló kritériumoknak.
Kopásállósági szempontból a C5 nem örvend a legjobb hírnek, de ha véletlenül épp egy megkímélt példányról van szó - a 10 év és 216 000 km nem ezt valószínűsíti - komfortjával és főképp 563 literes puttonyával jó is lehet. A Laguna hátuljába közel 100 literrel kevesebb fér (475 l), viszont azonos paraméterekkel rendelkező motorjához csatolt ötfokozatú automatájával biztosan jobb fogyasztás érhető el, mint a C5 négygangosával. A lista ezen józan halmazába tartozik még az ugyancsak bőséges, 540 literes hátsó űrméretet garantáló Mondeo 226 lóval és ötfokozatú kézi váltóval, bőrrel, xenonnal, vagy az alig 9 éves Astra OPC, mely hat manuálisan kapcsolható fokozattal és 2 literes, négyhengeres turbómotorjával valószínűleg olcsóbban hajtható, mint a kék oválos versenytárs.

Ha azonban Ön azok közé az emberek közé tartozik, akik értékelik a stílusos, menő kocsikat elérhető áron, akkor minden bizonnyal nem bánja, hogy a csinos formájú, de csak 410 liter körüli poggyászterű V40 T4 előző tulaja Heico chiptuninggal 240 lóerőre növelte szeme fénye teljesítményét. Az 1,9-es TDI Cordoba is utólagos teljesítmény-növeléssel juthatott fel a listára, ennek ugyan apró a csomagtere (390 l), de hosszú hatodik fokozatának köszönhetően városon kívül visszafogott fordulatszámmal takarékoskodhatunk.
Végére maradt az állomány igazán izgalmas része. Ki ne venné szívesen magára egyszer az AMG-jelvényt, a 354 lóerős C32 T a csapat legerősebb tagja, annak, aki sokat jár az autobahnon, egyértelműen ez a legjobb választás. A téli sportolóknak, gazdáknak, vadászoknak - azaz mindazoknak, akik gyakran letérnek az aszfaltozott utakról - a maradék, zömében összkerékhajtású autók közül javasoljuk a választást. Bátraknak való az Audi Allroad - amíg működik, minden öröm és boldogság, de amikor az elektromos berendezések elkezdenek rakoncátlankodni, vagy tönkremegy a turbó, netán megadja magát a légrugó, akkor bankszámla legyen a talpán, amelyik tartja a lépést a szerviz által kért összegekkel.

A Volvo XC70 tágas, de elég unalmas választás, és ha szervizköltségekre kerül a sor, itt sem számíthatunk semmi jóra. A kínálat resztlije két irányba mutat. Mindkettő a Fiastyúk csillagképet viseli hűtőrácsán. Egyikük a kombiként, sőt sportkombiként jelzett Subaru Impreza WRX - ki ne szeretne ilyet birtokba venni legalább rövid időre - másik pedig a szintén gyönyörűen bugyborgó hangú boxerrel hajtott, de kevésbé dinamikus futóművel alátámasztott Forester. Egyik sem emelkedik ki a kínálatból, ha a raktér méretét nézzük - 356 vs. 430 liter - de fickós viselkedésű, élvezetesen vezethető, megbízható autók, annyi szent.
Van azonban még egy szelete ennek a körképnek, amit a spórolós autózást, üzemanyag-költségek csökkentését előtérbe helyezők számára tudunk ajánlani. A listán szerepelt három kettős üzemanyagú, benzinnel és LPG-vel egyaránt hajtható autó. Egy PT Cruiser, egy 9-5 Aero és egy XC70. Úgyhogy azoknak is marad lehetőség, akik a sűrű fillérek megfogása után az egyedi megjelenést, a szükség esetén elérhető dinamizmust, vagy a nappaliban található bútorok komfortját keresik az elérhető árú kombik kategóriájában.