Itt a nyár, ám az autósok ennek mégsem feltétlen örülhetnek
A legtöbb nyári baleset okaként egyetlen közös tényező, a hőség említhető
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Végre nyár van! Hallhatjuk és mondhatjuk sokszor, a baleseti statisztikáknak ez azonban nem tesz jót. Eláruljuk, mire kellene figyelni a hőségben!
De mégis mi okozza a több balesetet, mit tehetnénk ellene? A képlet egyszerű. Nyáron több a közlekedő, nagyobb a turisztikai forgalom, a családok ugyebár végre nyaralni indulnak, sokszor nem is a megszokott útvonalakon. Mellette hőség van, mindenki sietne a tópartokra, s a baj már kész is lehet. A legfőbb bűnbak pedig valóban a magas hőmérséklet - ezt persze már nem Kiss Csabától, hanem Kis Ádámtól, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs munkatársától hallottuk. Furcsán hangzik, hogy pont a várva várt, most persze nehezen elviselhető magas hőmérséklet a legfőbb baleseti veszély, de valamire fogni kell, ha lankad a figyelem, azt pedig mégsem mondhatjuk, hogy minden a sofőrön múlik. Pedig így van!
Télen ugyebár a legtöbb ember sapkát vesz, mielőtt az utcára megy, az autóból kiszáll, és bizony meg kellene tanulni, hogy arra - persze másfajtára - nyáron is nagy szükség van, leginkább 11 és 15 óra között. A naptól védekezni testünk egyéb részein napfényvédő krémmel szükséges, s a magas hőmérséklet miatt a folyadék- és sópótlás is felettébb fontos. Leginkább ásványvízzel és semmiképp sem alkoholtartalmú itallal, az ugyanis a kávéhoz hasonlóan vízkiválasztást serkentő és sofőrként tiltott is. Itt jegyezzük meg, hogy a továbbra is érvényes zéró tolerancia melletti szigorítás, hogy július 1-től 0,25 mg/l légalkohol érték felett autót vezetni már bűncselekmény, feljelentést von maga után, illetve a jogosítvány elvesztésével jár!
Figyelmünk persze alkohol fogyasztása nélkül is lankadhat, napszúrást kaphatunk, ha nem védjük magunkat a naptól, hőgutát, ha túlzott öltözet miatt testünk nem tud hőt leadni. Tünet a fejfájás, amit tudatzavar és eszméletvesztés is követhet. Ugye nem kell ecsetelnünk, hogy ez autót vezetve milyen következményekkel járhat? Fontos a hibátlanul működő légkondicionáló, ha pedig autónkban nincs utastérhűtő, bizony jobb kompromisszum lehet kora reggel, még hűvösebb levegőben és gyér forgalomban bemenni a munkahelyre vagy leszaladni a telekre, mint később, hőségben és dugóban.
Alap, hogy megfontoltan, higgadtan, nyugodtan kell(ene) közlekedni. A nyaralást, vagy akár a hétvégi kikapcsolódást az időre autózás görcsével nem elrontani, s annak az esélyét sem megadni, hogy anyagi vagy rosszabb esetben személyi kár árnyékolja be a nyári kiruccanást. Magától értetődő kellene, hogy legyen az is, hogy nem csak saját fejünkben kell átállni a nyárra, s lelkileg és szellemileg felkészülni egy nagyobb utazásra, hanem autónkra is figyelni kell. A nyári kánikulában a téli vagy akár a négyévszakos abroncs ugyanúgy nagyobb fékutat eredményez, mint télen a nyári abroncs.
Hány baleset adódik évente az abroncsok miatt? Senki sem tudja, a rendőrségi statisztikák csak a közvetlen okozókat regisztrálják, így az abroncs-meghibásodásokból eredő balesetekre van adat, ami nem több évi 20-25-nél. Az pedig valóban csak tippelhető, hogy hány száz, illetve ezer adódhat a nem megfelelő nyomású, állapotú vagy akár a „csupán” nem az évszaknak megfelelő abroncsokból, az azok miatt megnyúló féktávokból.
A jó gumi persze nem olcsó, kilométerre vetítve azonban minimális különbséget jelent a nem kellően profi és a drágább, minőségi abroncs közötti különbség. A tudásbeli eltérés pedig nem hogy nagyon komoly károkat előzhet meg, akár életet is menthet. Csakúgy, mint a pénzbe nem kerülő figyelem, a guminyomás rendszeres, hideg abroncsnál ellenőrzése, telített utastérrel utánfújása. Ez persze csak egy dolog, a legelemibb, amire az autón figyelni kell(ene) azért, hogy nyáron se történjen baleset, pontosabban fogalmazva azért, hogy ne mi rontsuk el a sajnos minden bizonnyal elromló statisztikát.
Az autózás biztonsága ,nagyon sok összetevőből áll.Én nem hiszek abban,hogy csak is a rendőr jelenléte
váltja ki a biztonságot az utakon.Én jobban hiszek a józan paraszti ész,az érzék,a tolerancia és a megfontoltság erejében. Én idestova baleset mentesen vezettem eddig kb. 2 Millió km-t, és nem a rendőrök
tartottak vissza attól ,hogy ne legyek mondjuk, száguldozó őrült.Nekem is volt már gyors hajtásom és mégsem
hiszem, emiatt gátlástalan szabályszegő lennék.Tehát a biztonság is relatív, lehet nagyon szabályosan közlekedve is balesetet okozni és viszonylagosan szabálytalanul autózva is megvan az esély arra,hogy ne csinálj nagyobb galibát.A legnagyobb bajok egyike ,hogy sokan, sokszor még csak nem is tudják,hogy ők nem mennek, akkor és ott szabályosan. Szerintem fontosak lennének az ésszerű szabályok, amiket semmilyen körül körülmények között nem kellene az embernek adott esetben felülbírálni.Sajnos manapság
nagyon sok az olyan logikátlan és az élettől idegen szabályozás, ami óhatatlanul kiváltja az emberekből a -felül bírálom, mert életszerűtlen -reakciót.Én már akkor autóztam, mikor még nem volt sebesség korlátozás lakot területen kívül és mégsem mentem az adott maximális sebességgel, csak azért mert lehetett volna.
Ahhoz képest viszont nem sok, hogy maga a cikk is csak töltelék…
Ja, igazad is lenne, ha a rendőrök főleg oda települnének mérni, ahol tényleg veszélyt jelent a gyorshajtás. Érdekes módon sokkal jobban szeretik a kinn felejtett 30-as táblákat, ahol a „gyorshajtás” semmilyen veszélyt nem jelent, viszont mivel még a szabálykövető autós is felméri, hogy már nem aktuális a tábla (pl. hetek óta kész az útjavítás) sokkal jobb arányban lehet büntetni, nagyjából 0 biztonságnövelő haszon mellett…
Ugyebár, ugyebár ugyebár. Kicsit sok a cikkben ahhoz képest, hogy töltelékszó…..
Ha tudod, hogy hol trafiznak, akkor csak és kizárólag ott fogsz szabályosan menni. És az nem a közlekedés biztonságát, csak a bírság megúszását szolgálja!
Ha bárhol számíthatsz ellenőrzésre, akkor talán(!) jobban meggondolod, hogy kockáztass-e.
Ha szabályosan közlekedsz, akkor nincs miért morognod az „elbújva mérés” ellen. Annak, hogy egy-egy véletlen figyelmetlenségből belecsúszva letrafizzanak lényegesen kissebb, minthogy rettegni kelljen tőle. Én is belecsúsztam néhányszor az elmúlt 20 évben, de még nem büntettek érte. Viszont, ha valaki notóriusan gyorshajtó, akkor nincs miért morognia, hisz ha egy-két évente, vagy akár évente egy-két alkalommal kap egy csekket még mindig bőven jól járt.
Ez is olyasmi, mintha a bliccelő azért mérgelődne, hogy az ellenőrök civil ruhában szállnak a járműre és csak az ajtók csukódása után veszik fel a karszallagot és nem jelzik még a megállóban, hogy most fognak ellenőrizni, akinek nincs jegye az gyorsan szálljon le. 🙂
Van a cikkben egy szép mondat.”Állítólag nem a bírságolás,hanem a közlekedés biztonságának fokozása a cél.” Szerény tapasztalatom szerint az elbújó rendőr autó és traffipax rejtett használata az mind azt igazolja
nem az a cél ,hogy ne kövesd el a szabálysértést. Hanem úgy kövesd el,hogy mindenképp megtudjunk büntetni érte. Tehát, nem állítólag hanem tény szerűen az a lényeg ,hogy a felturbózott büntetésekből minél többet fizessenek be a polgárok az állam kasszába.- Ha úgy tetszik,ez egy régen bevált adó forma a „fejlett
civilizációkban”. A mai autóknál már Kb.15-20 éve a klíma nem a luxus cikk kategória,még ha egyes márkáknál ezt úgy is szeretik eladni.