Fel és le, napi 10 órában. Szigorúan a járdán, mert az úttesten tilos
Ülünk az autóban, kényelemben, biztonságban. A többségnek egészen biztosan fogalma sincs a nélkülözésről, arról, hogy milyen lehet az élet fedél nélkül, munka nélkül, nem ritkán remény nélkül. A kényszer szülte megoldásokról. És csak jönnek és jönnek a mindenféle árusok, szórólaposok, kéregetők, koldusok, és jó esetben csak átnézünk rajtuk, csak nem veszünk róluk tudomást. Rosszabb esetben rajtuk töltjük ki a dühünket, a rosszmájúságunkat, a cinizmusunkat. Mi sietünk, rohanunk, fontosak vagyunk, az időnk és az autónk is értékes, ők meg értéktelenek, senkiházi naplopók. Nyilván maguknak köszönhetik, hogy erre a sorsra jutottak, a pénzből pedig tuti piát és narkót vesznek, mi mást. Miért nem mennek el dolgozni, mint minden rendes ember? Miért épp neki adjak? Vagy tán mindegyiknek adnom kéne? Hát én talán szarom a pénzt?
És még annyi, de annyi jogos, vagy legalábbis annak tűnő, remekül védhető indok van arra, hogy miért is nem ad az autós a lámpánál őt "betámadóknak". Náluk tán csak azok rosszabbak, akik kifigyelnek, rávetődnek a majdnem tiszta szélvédőre, picit be is piszkítják, hogy aztán kéretlenül, sőt, nem egyszer direkt tiltottan lemoshassák/összekenhessék, s várják érte a fizetséget. Ha meg semmit sem kapnak, esetleg valami csúnyaságot művelnek. Lásd: lerúgják a tükröt, betörik az ablakot, leszakítják a visszapillantót, végigkarcolják az induló autót oldalát, stb. Cifrábbakat is láttunk-hallottunk már, verekedéssel, sérüléssel végződő affért is. Budapesten, nem Nápolyban vagy Johannesburgban.
Inkább a nem márkás autókból adnak, a szegényebbek
Csoda, hogy az autósok zöme magasról tesz a kéregetőkre? Nem az, de a kéregetőkre, a koldusokra tehet is, mert ezt a fajta tevékenységet tiltja a törvény. Na nem mintha a tiltás teljesen megtisztítaná a várost a társadalom aljától, a söpredéktől, de akik manapság a kocsik sűrűjében téblábolnak, szabályok szerint csinálják, amit csinálnak. Nem léphetnek le az úttestre, nem dolgozhatnak se alkohol, se kábítószer befolyása alatt. Miért, ők dolgoznak, munka ez? Igen is, meg nem is. Olyan értelemben nem az, hogy nem adóznak a jövedelem után (adomány), olyan értelemben bezzeg egyértelműen az, hogy megélhetésükért küzdenek, óraszám güriznek kánikulában, esőben, szélben, hóban és fagyban, meg hát a keretek is szervezettek.
Kati a pesti oldalon, közel az Árpád hídhoz, a Váci út-Déryné köz sarkon dolgozik. Mint mondja, 7:30-tól télen 17, jó időben 18 óráig, 18:30-ig. Forgalomtól is függően. Attól is, hogy hó eleje, közepe van-e vagy épp a vége. Akkor a legkevesebb a bevétel. Hétfőtől péntekig masírozik fel és alá az utat szegélyező járdán a névre szóló sorszámos és pecsétes kitűzőjével, engedélye van. A hétvége a családé. A Menhely Alapítvány Fedél Nélkül lapját kínálja, az újságnak nincs fix ára. Ő fix áron, darabját 30 forintért veszi, s annyiért értékesíti, amennyiért tudja. Ez a helyzet.
Meg az, hogy a felüljáró alatti parkolót is szemmel tartja, ami ingyenes. Azért tartja szemmel, hogy segítsen, hogy ezzel holmi biztonságot nyújtson az autóikat nem feltétlen megnyugvást adó helyen leparkolóknak. Volt már, hogy tolvajokat vett észre, azonnal hívta a rendőröket, azok meg szépen fülön csípték a bűnözőket. Amikor beszélgetünk, az iskolakezdés előtti héten, épp egy zsaru is ott posztol valamiért - megkérdem hát, van-e baj az árusokkal, mi szabad, mi nem szabad. És jön a válasz a fentebb már említettekkel (nem szabad az útestre lépni, stb.), valamint azzal, hogy igen, van, hogy bevisznek egy-egy tilosban járó koldust.
Kitűzőjük, engedélyük van egy bizonyos területre pecséttel, sorszámmal, aláírással. Így kell
Kati 42 éves, háromgyermekes családanya. Miközben a helyével szembeni József Attila színház lépcsőjén meséli élete - nem valami vidám - sztoriját, akkor is nézi a forgalmat, figyeli a parkolót - nem csoda, több mint 5 éve posztol itt. És csak itt. Engedélye szerint. Tőle 50 méterre a szembejövőknek is megvan a maguk felelőse, pontosabban felelősei, mert ők ketten vannak. Ide, a Déryné közhöz Kati legidősebb fia is joggal jár ki, most viszont külföldön van, ott próbál szerencsét - tudom meg az asszonytól. Akinek három szakmája is van, színjózan, s szégyelli, amit csinál. Szégyelli, mert többre tartja magát, ellenben ez van, más nincs. Negyveneseknek, pláne ötveneseknek elhelyezkedni majdnem lehetetlen (52 éves párja a minap kapott állást, de még nem fix, nem építhetnek rá), szóval ezért árul, nem hobbiból.
Enniük kell, s fizetni az albérletet. Legalább nekik van fedél a fejük fölött, nem hajléktalanok. Vagy utcalakók, ahogy ő fogalmaz. A ruhákat többségükben kapják, ami "nagyon megy", az a gyerekeknél a cipő. Hogy mennyi jön össze az újságból? Napi 500-5000 forint. Vannak, akik persze el sem veszik a lapot, csak segítenek. Vannak már ismerősök, akik hetente, kéthetente adnak, amennyit tudnak, olyan is van, aki úgy adott, hogy közben elvesztette a munkáját. Adott, mert hátha így szerencséje lesz. És lett, új álláshoz jutott, bejött neki, hogy szorult szituációban is gondolt a nála is inkább rászorulóra.
És inkább nők nyúlnak a pénztárcájukba. Gazdagok, gazdagnak látszók is szép nagy autókból, de a jellemző az, hogy inkább a nem márkás autókból adnak többen, a szegényebbek. Olyanok, akik tudják, mi a pálya, akik megértik, nem megvetik. Atrocitások? Naná, köpték már le, kurvázták már le - fiatalok, 20-25 évesek. Sokan megkérdezik tőle, mivel és hogyan tudnak esetleg segíteni, ruhát hoznak, élelmet, látják, hogy nem alkoholra kell a pénz, hanem a mindennapos kiadásokra, például ceruzára, füzetre a gyereknek a suliba.
Még kitárgyaljuk az egyéb problémákat (sajnos nem mindig büntetik meg azokat, akik az úttesten, a kocsik között kóvályognak, lejmolnak, gyerekkel/kutyával koldulnak, s így keltenek bizalmatlanságot a többi sorstárssal szemben is; igen, van alapjuk a maffiaelméleteknek is, meg volt, hogy románok akarták átvenni a területet...), majd én megyek, ülök vissza a kényelmes autóba. Kati pedig megy vissza a lámpához, sétál fel-alá kezében a Fedél Nélkül újsággal. Nem szól be, nem kunyerál legalább egy cigit, nem darál kamuszövegeket, csak csinálja.
Segítsünk a Katiknak, a Kati-féléknek segítsünk. Minimum azzal, hogy nem nézzük őket levegőnek és nem nézzük őket le. A csikknek is jobb helye van a hamutartóban, mint az ő arcukba pöckölve. Segítsünk, ha nem pénzzel, ennivalóval, ruhával, kérdéssel, jó szóval. Igen, adónk egy része is eljuthat az alapítványokhoz, reméljük, el is jut és arra költik, amit hirdetnek. Te segítesz?
Szinte kizárt, hogy nem mászkál az úttesten. Nem akarnám meghazodtolni “Katit”, de akkor csak a belsősávból “gyűjtheti” az adományt. Vagy ő az a bizonyos 1 a százból, aki valóban így csinálja?
Elég néhány lépést tenni a Váci út Róbert K. krt.- kereszteződéséhez, hogy meggyőződjünk, a többség bizony nem ezt csinálja. Sőt, a körút teljes hosszán a villamospálya és a kocsisor között cikáznak ezek a “fedél nélküliek”.
Hiába van a keresztutcánál (Népliget, Gyáli út, Mogyoródi út, Váci út) lehetőség a középső járdaszigetről “dolgozni”. Vajon miért nem érzik ott jól magukat?
20 éve járok azon a környéken, ha ugyanarra a “Katira” gondolunk, akkor ő már akkor ott kéricsélt, mikor még nem volt 3 gyerek, talán 1 sem. Nem volt “Fedél nélkül” sem. Akkor még ő is a villamos előtt ugrabugrált. Aztán sorra jöttek a lurkók. Mire?
Meglepő, hogy mennyire együttérzőek, megértőek vagyunk ezekkel az emberekkel, de a lassan hajtókat büntetnénk. Érdekes!
Egyszer fateromhoz is odamnet koldulni 1 ember és pár ft-ot kért kajára mert hogy éhes. Jó akkor menjünk be a boltba veszek neked kaját mondta faterom. Bementek megvette neki a kenyeret felvágottat aztán mikor kijöttek a boltból akkor a koldus hozzávágta a kenyeret faterhoz. Hát sajnos ilyen tapasztalatok vannak.
Hú ez elég brutál!! De ilyennel engem nem tudna beetetni. Én rögtön azt mondanám, hogy jó akkor menjünk a rendőrségre tegyünk feljelentést és akkor rögtön tiltakozásba kezdene a kedves csaló.
Épp ez a hozzáállás a probléma.Ha ennyire szíveden viseled a sorsukat ezeknek az egytől egyig “ártatlanoknak”, akkor fogadd be őket.
De ne várd, hogy normális emberek elviseljék ezeket, azon kívűl, hogy adópénzből még hajléktalan szállókat is éppítettnek, kaját osztogatnak..mégis, mi a tökömért kéreget még pluszban?Ha mindenki olyan lenne mint, te, minden lámpánál állna 10-20 csöves, és kéregetne…egy átlag ember meg EGYSZERI 5km autóút alatt, szétosztogathatna egy minimálbérrel felérő összeget..és akkor ezt havi 20x kéne neki eljátszani….Azért van tele csövivel, mert van olyan még aki ad.Adunk mi eleget azt hiszem, ha nem tetszik, akkor menjenek a kormányhoz, hogy miért nem foglalkoznak velük mégtöbbet, meg miért történhetett ez meg stb.
Nem kell adni nekik 1 ft-ot sem és kész, ennyi.Sajnálom a katit, menjen el dolgozni, közmunkázni stb.Ja, hogy koldulni jobban megéri…hát sajnálom, akkor viselje el, h lesz aki elzavarja..és az ő szemszögéből jogosan.
Egy időben volt egy olyan pénzszerzési módszer is, hogy jól öltözött – öltöny, fehér ing, nyakkendő – úriemberek sétálgattak vasútállomások környékén. Jellemzően vidéki megyeszékhelyeken “dolgoztak”. Azt mondták a leszólított embereknek, hogy “budapesti üzletember vagyok, itt voltam a városban egy tárgyaláson és ellopták a kézitáskámat, amiben a pénztárcám, bankkártyám, személyi igazolványom volt, az aktatáskában csak üzleti papírok vannak”. Majd pénzt kértek a pesti vonatjegyre, készségesen adtak névjegykártyát, illetve gondosan feljegyezték az őket megsegítő személy adatait, hogy Pestre érkezésük után azonnal utalni tudják a “kölcsönadott” pénzt. Aki bevette a mesét jellemzően több ezer forintot adott a megnyerő külsejű, és modorú csalóknak.
Én sem szoktam adakozni mert azon az útvonalon ahol járok mire átvergődök a városon(Budapest)5-
600ft-ot adakozhatnék alakalmanként, annyian vannak a lámpáknál. A másik dolog meg, hogy volt már 1 szer a tv-ben műsor erről és ott ajánlottak ilyen embereknek munkát és volt aki elvállata de a volt aki nem. A cikkben írt történet viszont elég megrendítő!Nekem van olyan ismerősöm aki ezt a koldulást hivatás szerűen csinálja ráadásul nem magyarországon hanem angliában és ausztriában a reptereken koldul. Csak 1 kis eurot vagy fontot adjanak hogy hazatudjak repülni mert kiraboltak címszóval koldul. Vagy árulja ami nála van CD-dvd hogy hazatudjon repülni vagy vonatozni bécsből. Az elmondása szerint simán megkeres 2-300 euro között/nap!!!!! Csak 1 kis nyelvtudás kell hozzá meg pofa. Nem kell mondanom, hogy milyen ember csoporthoz tartozik ez a személy!
Bepakol a verdadba, es utana benyujtja a szamlat….
Ezt az “Interspar parkolós” storyt nem teljesen értem.
Nekem az jött le, hogy van egy fazon hamis 20 ezresekkel. Bemegy az Intersparba megvesz mindenféle dolgot. Kifizeti a hamis pénzzel. Majd a parkolóban megpróbálja eladni olcsóbban. Így tesz szert valódi pénzre.
Vagy az is lehet, hogy nem is az Intersparban veszi meg a cuccot, hanem máshonnan hozza, csak az áruház parolójában próbálja eladni.
Tőlem soha az életben nem kaptak és nem is fognak. Sorry, az én pénzemért én dolgoztam meg.
” És az is nagyon találó, hogy bizony nem jellemző az un. márkás gk. utasainak adományozása.”
Ennek konkrétan semmi alapja. Nekem van két prémium autóm, és adok, igaz csak olyanoknak akiken azt látom, hogy elhelyezkedni semmi esélyük. Féllábú -valóban- esetleg alkoholista, hajléktalan.
Még valami, amikor egyik rokonomtól kölcsönkértem a 12 éves Feliciájukat egyből ‘láthatatlanná” váltam, senki sem jött oda, gyakorlatilag elsétáltak a következő autóig, úgy hogy rá sem néztek.
Ez egy nehéz téma, az biztos. Én megmondom őszintén, hogy egyetlen ilyen kéregetőnek sem adok pénzt. Annyian vannak, hogy nem lehet, persze egynek-egynek lehetne, régebben adtam is, de már nem. A cikkben szereplő hölgy azért szerintem kivétel. A legtöbb ilyen kéregető simán az autók között ugrál, általában nem józanul, önmagára és az autósokra is veszélyes módon.
Sok évvel ezelőtt, amikor kezdődött ez az egész, egyszer a déliben odajött egy srác és egy lány, hogy 20 perc múlva megy a vonatjuk Dunaújvárosba, és kellene 50 forint a jegyhez (lehet, hogy csak egy huszas kellett, nagyon régen volt). Felnéztem a menetrendre, láttam, hogy tényleg nemsokára indul a dunaújvárosi, hát adtam nekik. De aztán láttam, hogy rég elment a dunaújvárosi vonat, de ők még mindig ott gyűjtögetnek másoktól is. Nemsokára pedig vígan söröztek-boroztak :):) eszük ágában nem volot utazni.
De szeretném azt hinni, hogy nem létezik a koldus maffia.
Igen, a stadionokba legalább eljutnak százezrek, míg a koldusokat lenyúló, adót soha nem fizető alakok csak maguk zsebét tömik. Ha választhatok, inkább sok stadion, bár focit sosem nézek, mégis elhiszem, hogy sokaknak ez öröm.
Kempi
Le vagy marad 10 évvel…koldusmaffia…hihető..Ez már nem a “Moszkva tér”..
Tényleg jobb ha a “adót fizetek az utolsó megkeresett forintomig” pénzedből stadionokat építenek…mint a Katihoz hasonlókat visszaemelnék egy élhető emberi szintre…
Viszonylag régen nem adok a koldusoknak. Kemény maffia áll mögöttük s még akkor sem fogom támogatni őket, ha valami kis alamizsna náluk is marad.
Tudod miért? Mert adót fizetek az utolsó megkeresett forintomig, lassan havi 1 tankolásra sincs pénzem, ebből nem fogom azokat támogatni, akik a koldusokat tolják maguk előtt, miközben 0, értsd nulla Ft adót fizetnek.
Tudd, hogy a 100 Ft-odból, amit a koldusnak adsz, 10, ha marad nála.
Akkor inkább adok neki egy szalámis zsömlét, az valamiért annyira nem szokott tetszeni nekik…