Bizony, raligéneket hordozó varacskos STi is készült anno a Foresterből, de a "sima" 2.5 XT is képes meglepni a gyanútlan sportkocsisokat. Erről is szól a Forester
Meg arról, hogy 1997-től önmagában is építette a márka imidzsét, nem feltétlen a WRC-re támaszkodva
Ahhoz képest, hogy mekkora sláger lett a terepjárós köntösű, terepjárásra bezzeg csak korlátozottan alkalmas SUV-okból, használtautó-vásárláskor – mifelénk - viszonylag ritkán esik szó úgy magáról a Subaruról, mint a sokáig A ralit jelentő japán márkának az 1997-es bemutatása óta ma már negyedik generációjával futó Forester típusáról. Pedig bolygószerte több mint 2 milliót adtak el belőle, s azzal együtt, hogy jó ideig inkább volt emelt hasmagasságú kombi, mint szabadidő-autó, bizony nem rossz gép,
titkos tipp crossover a fiastyúkos bakancs. Vagy erdész, ahogy tetszik - formájából, tán nevének értelméből kiindulva.
Eleinte inkább volt emelt és kompakt kombi, mint tágas SUV
Csak érintőlegesen, érzékeltetésképp: a Használtautó.hu oldalon pillanatnyilag (2013. szeptember 23-án) 265 db Subarut kínálnak vételre, míg Toyotából 2118-at.
Foresterből 54-et, RAV4-ből 146-ot. Na mindegy. Hogy picit képbe kerüljünk: a Forester 1997-ben debütált az Impreza padlójára építve. Motorkínálatát 4 hengeres, 2,0 literes szívó, 2,0 literes turbós és szintén feltöltött, 2,5 literes benzines blokkok alkották „természetesen” a súlypontnak, a súlyelosztásnak is kedvezően boxer hengerelrendezéssel, az erőátvitelről 5 fokozatú manuális, illetve 4 sebességes automatikus váltó gondoskodott. Sofőrjét „természetesen” állandó hossz-szimmetrikus összkerékhajtás (a szívó 2,0 literesét felező is) segítette hóban-sárban, 200 mm-es hasmagassága a bakhátak legyőzésére mindenképp elég volt (s még ma is az). Hossza 4,46 méter, hátsó futóműve szintszabályzós, raktere 406 literes, bővítve uszkve 1,5 köbméteres a tetőig rámolva.
Állandó összkerékhajtás és boxermotor, ennyi
A 2000-es ráncfelvarrás krómos hűtőrácsot, módosított hátsó ajtót, leheletnyit átdolgozott belteret hozott. A későbbiekben megbízhatóságáról, strapabírásáról elhíresült, vevői, vevőelégedettségi oldalról kiemelkedő típushűséggel honorált modell második, részben alumíniummal könnyített kasztnis szériája 2003-ban mutatkozott be. Frissítésére 2006-ban került sor. Legütősebb, 230 lovas és 320 Nm-es turbómotorjával a 2.5 XT mindössze 6 másodperc alatt gyorsult fel 100 km/h-ra. 2008-ban következett az újabb modellváltás, amikor is az autó nagyot nőtt kívül-belül. Keretet kaptak az ablakok, s jött a gázolajos verzió: a 2,0 literes, a sorosoknál kiegyensúlyozó-tengely nélkül is kulturáltabb, rezgésmentes, alu blokkos, láncos vezérlésű, változó geometriájú turbós boxerdízel 147 lóerőt teljesített, 350 Nm-es nyomatékot adott és 6 fokozatú kézi kapcsolású váltóval szerelték. A benzinesek hagyományos automatáját CVT-re cserélték. Komfortosabb lett a rugózás, ezzel párhuzamosan billegősebb is lett a kocsi.
Szellős hátsó lábteret a 2008-as harmadik szériától nyújt a modell
A harmadik generációs Forester raktere már alaphelyzetben 450 literes volt, evidens, hogy felszereltsége is gazdagodott a korral érkező olyan extrákkal, mint például Bluetooth-telefonkihangosító. A legújabbé, a negyedik nemzedék csomagtartója persze még nagyobb (505 l), s az utastér sem olyan szűkös/passzentos már – az eredeti 2525 mm-hez képest ma 2640 mm a tengelytáv. A Forester továbbra sem terepjáró, de szabad magassága 220 mm-re nőtt, terepszögei jók, középen viszkózáras differenciálművel ellátott összkerékhajtása remek.
A hozsannával szemben a modellre ugyancsak jellemző negatívumok a már említetteken túl: kemény műanyagok, kemény kuplung, karcos váltó, a keret nélkül ablakokkal komoly szélzaj, gyenge fék, nem túl közvetlen kormány, billegés. Ja, és nem szerény fogyasztás, kivéve a dízelt. Hogy a szolid boxerhangért elmarasztalás járna? Sokaknál nem. A hátul is többlengőkaros felfüggesztés úthiba-elnyelő képessége viszont egyértelműen piros pontot ér.
A harmadik generáció teljesen új alapokon jött, nagyot nőtt kívül-belül, utastere igényesebb lett. A karakterből ugyanakkor nem kevés veszett oda
Még néhány apróság: még mostanság is szokás elalélni egy panorámatető vagy egy érintőképernyős navigáció láttán – nos, a Foresterhez jó rég kaphatóak ilyesmik. Amitől mondjuk még most is elalél egy autóbolond, az a töltőlevegő-lélegeztető nyílás a géptetőn. De csak ettől még nem veszi meg az, aki használt crossoverben gondolkodik. És azt hallja, hogy a Subaru drága, drágán fenntartható, és ugye nem mellékesen zabálja a benzint, zabálja az olajat, lehetetlen finoman vezetni, a kuplungja pedig kivégzi a vádlit. Ó, és kicsi, ráadásul ósdi.
Azért is kevés az eladó példány, mert tulajdonosaik igencsak ragaszkodnak autóikhoz. Elégedettek a Forester tudásával, legfeljebb nem ritkán egy újabbra cserélik
Míg a külső-belső megítélése szubjektív, mint mindig, a vevőelégedettségi felmérések eredményei és a megbízhatósági listákon rendre elért előkelő pozíciók nem hazudnak. És mit mond a szakember? Azt mondja, hogy nem hamis a Forester-legenda: szoktak találkozni több mint 300 ezer km-rel is komolyabb hibától mentes példányokkal. Hári László szerint főleg a szívómotorosok elnyűhetetlenek, de a turbósokat is csak elrontani lehet. Ha nem hozzáértő helyen szervizeltetik az autót. Ha nem minőségi olajat kap. Hogy azért az árnyoldalakat is lássuk: a Hace Car Kft. tulajdonos-szervizvezetője a turbósoknál dugattyútörést, agresszív vezetésből származó fékelmelegedést, hullámos, rázó féktárcsákat említ. A szintszabályzós hátsó futómű úgy 160 ezer km-nél szokta elhagyni magát. A vezérlés 100 ezer km-enként cserés. Jellemző elektronikai bakiként az ülés alatti légzsákcsatlakozó produkálhat kontakthibát. Az újabb modellek picivel gyengébb anyagminőségűek, ami például egy alsó gömbfej-fáradásban mutatkozhat meg.
A gyári alkatrészek igen drágák hozzá, de olcsóbb megoldás is van... Lehet nem szeretni egy ilyen pofát? Nyilván, azonban imádni sem nehéz a Forestert, a Subarut
Milyen a dízel a szakszerelő szerint? Nagyon jó, de azért fordult már elő főtengely-törés is... Javítása nyilván horror, mint a vezérlés felújítása vagy a szintszabályzós futómű orvoslása is, amennyiben a tulaj ragaszkodik a gyári alkatrész-utánpótláshoz. Jó minőségű utángyártottakból bőven lehet spórolni, húzni a 2-300 ezres számlákon. A manuális váltósoknál a kuplungra általában nincs panasz, az automata váltóknál a 60 ezer km-enkénti olajcserére kell figyelni, az újabbaknál a CVT-ről még nem hallott rosszat. A mesés tetőablak görgői szabadon vannak, a fokozott szennyeződés esetleg okozhat galibát. A kárpitok strapabírók - teszi még hozzá a Subaru-szerelő, aki szerint (is) a Forester (is) tényleg többet fogyaszt az átlagnál, ellenben az összkerékhajtás kiváló, s egyáltalán nem az a szervizigényes fajta.
Végül a Forester áráról: a
normál állapottal meghirdetett példányok közül az első generációsokért eladóik 900 ezer forinttól 1,5 millióig remélnek, a 10 évnél fiatalabbra vágyók 1,8, inkább 2 milliótól tervezhetnek vele. A dízel 2009-től 4 millióról indul. A vonatkozó
Használói vélemények közt mazsolázva csak elvétve találni csalódottat.
Boxer soros használttesztünkben egy 7 éves, fullos, automata 2.5 XT-vel ismerkedünk.
Kell-e félni a Subaru Forestertől? Csak akkor, ha Stohl vezeti és éppen szemből érkezik! 🙂