Nem indul az autó? Itt a segítség!

Hogyan indítsuk az autót, ha nem megy magától? Például nyereményünkkel

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Télen mind többen járhatnak úgy, hogy autójuk nem indul. Ennek legtöbb esetben az akkumulátor az oka. Ilyenkor lehet betolni, bikázni vagy indítássegítővel áramot adni. Utóbbiból sorsolunk is két példányt!

Autónk akkumulátora folyamatosan öregszik, télen, a hőmérséklet csökkenésével pedig hatványozottan apad az indítási képessége. A fagypont környékén még a motort indítani képes telep mínusz fokokban lehetséges, hogy már csak kattogtatni fogja tudni az önindítót. Ilyenkor segítség lehet az akkumulátor kiszereléssel és meleg szobába vivéssel vagy akár csupán meleg vízzel töltött palack ráhelyezésével "hevítése". Előfordulhat, hogy már csupán ezzel a trükkel életre tudjuk kelteni autónkat, biztosabb megoldás azonban, ha külső áramforrással segítjük az akkumulátort.
A külső áramforrást hagyományosan másik autótól, "bikázással" kaphatjuk. Ennek ökölszabálya, hogy a bikakábeleket a pozitívokkal kezdve kell feltenni, utána jöhet a jellemzően fekete kábel felhelyezése az indító autó akkumulátorának negatív pólusára, annak másik végét pedig az indítandó autó tetszés szerinti testpontjára javallott tenni. Fontos, hogy a kábel bírja a több száz amperes indítási áramot, s persze az is, hogy a lemerült akkus autó indítását csakis az indító autó járó motorja mellett kíséreljük meg, ellenkező esetben két lemerült akkus autóval maradhatunk hoppon. A kábelek levétele előtt érdemes néhány fogyasztót bekapcsolni az autókban, hogy ne legyen túlzott feszültségingadozás.
Hirdetés

Sok-sok olyan helyzet előfordulhat azonban, amikor nem megoldás a bikázás, például ha autónk garázsban, orral előrefelé nézve áll, de olyan is adódhat, hogy épp nem tudunk senkit sem segítségül hívni. Ilyenkor jön jól egy indítássegítő, melynek ára jellemzően nem jelentősen nagyobb, mint egy külön akkumulátoré. Aki csak ritkán veszi elő autóját, az bizony sokszor hasznát veheti egy ilyennek, miként flották és autókereskedések esetén is felettébb hasznos egy ilyen, kvázi mobil akkumulátor.
Ugyanúgy kell alkalmazni, mint egy bikakábelt, csak annak "segítő" végén nem egy autó, hanem egy másik akkumulátor található. Azaz pozitív kábelét az akkumulátor pozitív pólusára, negatívját az autó bármely testpontjára, mondjuk a motorblokkra kell csatlakoztatni. Azért nem az akkumulátor negatív pólusára, mert akkor az áramot folyamatosan szívni fogja a lemerült akku a segítőről. Továbbá, ha a nem induló autó akkujában cellazárlat alakult ki, akkor a rövidre zárást bizony a segítő akkumulátornak is át fogjuk adni. Autónk nem fog indulni, s legalább egy biztosítékot a készülékben is kiütünk. Amennyiben az autó akkumulátorával nincsen gond, akkor nem okozunk kárt a negatív pólusok összekötésével, de könnyedén lemeríthetjük az indítássegítőt. Ezért aztán egyáltalán nem ajánlott a negatív pólusok összekötése, hiszen amúgy a szerényebb ellenállás érdekében is javallott a testkábellel testpontra csatlakozni.
A Conrad Áruháztól kapott (és két példányban megnyerhető!) autós indítássegítőt leírása szerint a felcsatlakoztatás után 3 perccel érdemes csak terhelni, ennyi várakozás után mehet az indítás. A teljesen zárt, gondozásmentes ólomsavas akkumulátort rejtő készülék névleges indítóárama 400 amper, ami egy kisebb (2500 cm3-esnél nem nagyobb) benzinmotoros személyautó indításához biztosan elegendő. A nagyobb, illetve nagyobb indítóáramot igénylő dízelmotoros autókhoz ez az indítássegéd sajnos kevés lehet. Ellenben egészen univerzális, van benne például lámpa és 18 bar nyomásra képes kompresszor is, az alap autósszelepen túl különféle adapterekkel matrac vagy akár labda fújásához. Van benne továbbá egy szivargyújtó-aljzat is, így egy-egy autós kiegészítőt is üzemeltethetünk róla. [urlap] Érdekesség, hogy nem csak adni, venni is képes áramot szivargyújtó-csatlakozóval, ugyanis töltőadapterként is van hozzá olyan, autóból is tölthetjük tehát, igaz, úgy sosem lehet teljesen feltölteni, ahhoz 230 V-os hálózat és 20 órányi töltési idő szükséges. Az indítássegítő 22 990 forintos ára nem szerény, mivel azonban az autó mellett bármilyen 12 V-os rendszert használó eszköz (például motorcsónak, traktor) indításához is segítséget adhat, sokaknak hasznos és értékarányos termék lehet. Két olvasónk pedig (szinte karácsonyra) ingyen fog kapni belőle egy-egy példányt. A játékban való részvétel feltétele szokás szerint a fenti fogós kérdés megválaszolása.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.29. at 20:01
    Permalink

    Kedves micsi. Látod, vannak még csodák. A széria akkuból, Pl. amit említettél is, valóban akkora indítóáram nyerhető ki. De. Ezeknek az akkuknak az áruk (55 Ah) 10.000-11-000 forint körül mozog. Azoknak az akksiknak, amik ebben az indító szerkentyűben vannak, az áruk 30-50.000 forint körül mozog, és a jobb fajták, az 50.000 forintos akkuk igen, leadják akár az 1500A-es indítóáramot. HA látnál egy tényleg komoly ilyen cuccot, szerintem meglepődnél, hogy a 2.0 diesel motort -10 C-ban csuklás nélkül indítja. Persze ez nem a 10-15.000 forintos kategória. Azért jó a testet a motorra rakni, mert az érintkezés úgy biztos, nincs hibalehetőség, rosszul érintkező kábelek, amit ugye röntgen szem híján nem tudhatunk.

    Üdv

  • 2017.10.29. at 20:01
    Permalink

    Csak pontosítani szeretném az “ólomsavas akkumulátort…” kifejezés nem helyes ! Ólomsavas akkumulátor nem létezik ! Helyesen savas ólomakkumulátor a megfelelő! Az ilyen akkumulátor ólomlemezkéket tartalmaz, amelyek kénsavas oldatban vannak.

  • 2017.10.29. at 20:01
    Permalink

    Barátaim!
    Akkumulátor csatlakozásnál (beleértve, ha a jármű saját akkuját rakjuk be vagy vesszük ki):
    Behelyezésnél: először mindig a + pólust kötjük be, majd ha már a védő műanyagot is rápattintottuk akkor kötjük be a – pólust.
    Akku kiszerelésnél: Először mindig a – pólust bontjuk, majd utána a + pólust.
    Miért?
    A lényeg, hogy amikor a + pólussal dolgozunk, még ne (már ne) legyen csatlakozva – pólus. Ezzel elkerülhetjük, hogy a + pólust szerelve valamelyik szerszámunk, villáskulcsunk a testhez érve rövidzárlatot okozhasson.
    Ugyanezen elv alapján kell a bikakábelt, indítósegéd kábelt is csatlakoztatni.

  • 2017.10.29. at 20:01
    Permalink

    Én már használtam ilyesmit, csak abban nem volt kompresszor, meg aljzat. Nagyon jó! Ne tudom hogy csinálják a nagy indítóáramot, de van benne erő.

  • 2017.10.29. at 20:01
    Permalink

    Nem sokszor bikáztam eddig, talán 5-6 alkalommal. De mindig úgy csináltam, hogy miután összekötöttem az indítandó autót a járó motorúval, vártunk 3-4 percet. Ez alatt a lemerült akksi töltődni tud, kicsit észhez tér, és indításkor rá tud dolgozni az az önindítóra. Így nem kell a bikakábelt elolvasztani a 300A indítóárammal, elég ha harmadát – negyedét viszi át.
    Amúgy, szerintem doszt mindegy, hogy milyen sorrendben kötjük össze a sarukat, a lényeg hogy, snapszerosan legyen.
    (Színre színt :D)
    A két autó áramkörei mindenképpen csak a második kábel csatlakoztatásakor válnak eggyé, az mindegy, hogy + vagy – -e a második.

  • 2017.10.29. at 20:01
    Permalink

    Ebben az indítás rásegítőben egy 17Ah akku van. A Conrad leírásában 900A-es, a cikkben 400A-es indítóáramot ígérnek. Aki csak egy kicsit is ismeri az akkuk lelkivilágát, tudja, hogy mindkét szám erős túlzásnak tekintendő. ( Egy gépjármű indító-akku 55Ah-ás indítóárama 420A. )
    Ezzel nem azt akarom mondani, hogy haszontalan, vagy nem alkalmas indítás rásegítésre, csak azt hogy a képességei ismeretében, csodát ne várjunk! Egy jó állapotú benzin motort, ( ha az akkuja nem zárlatos ) be fog indítani.
    A negatív kábelt ( ha hibátlan az akku testkábele és a motorblokk testelése is jó ), akkor csak a szikraképződés miatt célszerű a blokkra kötni.

  • 2017.10.29. at 20:01
    Permalink

    Én sem értem miért jó az autó testpontjára csatlakozni? Annak teljesen azonos potenciálon kellene lennie a negatív saruval. Vagy nem?

    Talán az egyetlen ok, amiért nem az aksira csatlakoznék az az, hogy esetleges szikra ne az akkumulátor körül keletkezzen, véletlenül meggyújtva valami kigőzölgést…

  • 2017.10.29. at 20:01
    Permalink

    Javaslom ne mutassunk olyan balgaságot az olvasóközönségnek, hogy a fényezett zárhidat használják testpontnak. Nem hiszem, hogy egy indításért érdemes lekaparnunk a festéket, vagy árammal átüttetni azt (mindkét esetben ronda lesz a végeredmény).
    Érdemes lenne leírni, hogy ha már mindenáron meg akarjuk spórolni azt a 0 ellenállású nagyon rövid, és vastag kábelt, ami az akku, és a váz között van, akkor a blokkon keressünk “csupasz” testpontot.
    Szerintem sokkal biztosabb az akku negatívjára csatlakozni, még ha így az akku 0,1A-rel több áramot is bír elszipkázni. 🙂

Vélemény, hozzászólás?