A csigának bejött az új Mercedes

Uborkaszezon van? Igen, de nem a szó "eseménytelen időszak a sajtó szemszögéből" értelmében. Mindegy, gondoltam, hogy megörökítem reggeli kis kalandunkat. A csigával. Aki ott figyelt a C-osztályos Mercedes tesztautó jobb oldalán, mit figyelt, csápjait bőszen maga elé meresztve, házát fáradhatatlan cipelve mászott lelkesen fölfele - vettem észre munkába induláskor. No, jössz velem Pestre? Hallgatás, beleegyezés.


Nem, tudom, meglehet, hogy rosszat tettem vele. Nem kizárt, hogy rútul kiszakajtottam kedves környezetéből, elválasztottam családjától, lelki traumát okoztam neki - fogalmam nincs. De annyira ragaszkodott a kocsihoz...

A szokásosnál is lassabban hajtottam, szinte nem gyorsítottam, nem fékeztem. Óvatosan kanyarodtam, folyamatosan néztem a tükröt, mert csigánk mintha megijedt volna, s már lefelé tartott. Egy lámpánál várva lefotóztam, mire a kéregető beszólt, hogy "ugye nem rólam csinálsz képet, főnök"? Nem, persze, hogy nem. A csigáról. "Ne fotózz, főnök!" - mondta tovább, de zöld volt már, s véget ért ez a kiváló diskurzus.

Meghallgattuk a híreket. A csiga arra felkapta a fejét, hogy hétvégén szárazabb idő jön, majd amikor megérkeztünk a parkolóba, jobbnak látta leszállni. Segítettem neki, a kocsiktól minél messzebb vittem, aztán két két méterrel arrébb ráléptem egy másikra, egy kisebbre, ropogott a háza a cipőtalp alatt, jaj.

Mennyit él egy csiga? Mit csinál? Miért nincs mindegyiknek háza? Semmit nem tudok róluk.