Öregebb vagy kisebb lesz, de legalább Toyota
Piaci körkép: használt Toyoták egymillió forintig
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Ha az ember Toyotára vágyik és egymillió forintja van autót venni, kicsit elszomorodhat. Csak a régebbi típusok férnek bele az összegbe.
Vegyél Toyotát, azzal sosem lesz baj - mondja a hozzáértő kibic, akinek semmi sem drága. Persze, a szomszéd bácsi Corollája - aki nyugdíjas orvos és bár évente csak 6-7 ezer kilométert megy, de lecserélteti az olajat, amúgy garázsban tartja a kocsiját - elég jó vételnek tűnik. Ehhez viszont nem kell Toyotát venni. Az álmodozó használtautó-vásárló hajlamos összekötni álomképeit egy adott márkához társított sztereotip képpel. A Toyotáknak márpedig máig elég jó a híre. A legendás megbízhatósághoz viszont nem elég a márkajel, az autónak meg kell kapnia az elengedhetetlen karbantartást is.
Egy kocsi állapota jó tízéves korára meg nem attól függ, hogy milyen anyagból és milyen minőségben rakták anno össze, hanem, hogy a gazdája hogyan tartotta karban. Egy Toyotát, vagy más japán autót sem kell feltétlenül pátyolgatni, de sok ezer kilométer ridegtartás bármin meglátszik, még a német prémiumautókon is. (Sőt, pláne azokon.) Mire kéne akkor rámozdulni? Egyrészt bármire, ami a fentebb vázolt bácsi tulajos kondíciókkal eladó. Egy ismert előéletű használtautó - akárki mondhatja az ellenkezőjét, de - kincs. Másrészt meg sajnos egy kicsivel lejjebb kell adjuk az igényeinket. Toyotából 2000 utániakat is bőven találni ennyiért, de ezek még a korábbi évtized ízlése szerint lettek megtervezve. Gázul néznek ki, vagy miért gond ez?
Használt Toyoták egymillió forintig
Modell | Évjárat | Óraállás (km) | Ár (Ft) |
Toyota Yaris 1.3 Linea Luna | 2000 | 134 000 | 690 000 |
Toyota Yaris 1.0 Line Terra | 2003 | 115 000 | 850 000 |
Toyota Yaris 1.4 D-4D Terra Plus | 2004 | 142 000 | 950 000 |
Toyota Yaris 1.5 TS | 2001 | 124 000 | 990 000 |
Toyota Yaris Verso 1.3 Linea Sol | 2002 | 125 000 | 849 000 |
Toyota Corolla 1.4 Linea Terra | 2002 | 193 000 | 699 000 |
Toyota Corolla 1.4 Harmony | 2000 | 185 000 | 790 000 |
Toyota Corolla 2.0 D-4D Linea Sol | 2002 | 198 000 | 800 000 |
Toyota Corolla 1.4 Linea Terra Plus | 2002 | 200 000 | 899 000 |
Toyota Corolla Kombi 1.4 | 2002 | 173 000 | 900 000 |
Toyota Corolla Verso 2.0 D4-D Linea Sol | 2003 | 167 000 | 999 000 |
Toyota Avensis 1.6 Liena Terra | 2002 | 177 000 | 950 000 |
Toyota Avensis 1.6 Linea Sol | 2002 | 167 000 | 890 000 |
Toyota Avensis 2.0 D4-D | 2002 | 176 000 | 995 000 |
Toyota Celica 2.0 GT | 1994 | 685 000 | 257 000 |
Nekünk a családi autónk még mindig egy 1996-os Peugeot 106, mert az éves fenntartási költségei konvergálnak a nullához. Írtam a róla szóló cikkben, hogy vagy négy éve majdnem lecseréltük egy akkor ötéves, mélyen áron alul kínált, de végül nem eladott 1.4-es Corollára. Jelen piaci körkép megírása előtt úgy matekoztam, hogy azok az autók ma már 1,2 millió körül megkaphatóak, így 1 millióig meg lehet kaparintani a kilencedik generáció ráncfelvarrás előtti, tehát 2002 és 2004 között gyártott példányait. A gyakorlat persze nem ezt mutatja, hanem rá kellett döbbenjek, alábecsültem a valós piaci árakat. Az a helyzet, hogy a Toyoták, pláne a Corollák nagyon jól tartják az árukat, ebből adódóan a jó kis kettővel ezelőtti Corollából csak a kínálat legaljából válogathatunk, ami nem a legjobb ómen.
Mit kapunk egymillió forintért? Ha kisautó kell, akkor ott a Yaris. Az alapmotorként adott 1,0 literes négyhengeressel nem fogjuk tudni felgyűrni az aszfaltot: 68 lóerő és 90 Nm nem világcsúcs, de városban elég lesz. A tulajdonosok viszont szeretik, mert akár 5 liter körüli fogyasztással is lehet vele közlekedni. Az 1.3-as is VVT-i, azaz változó szelepvezérlésű, de az már 87 lóerős, megy úgy, mint például egy gombóc Swift, sőt. Ami viszont ennél fontosabb, hogy a 2003-as modellfrissítés utáni példányoknak lényegesen szebb a belseje. A halványszürke plasztikokat minőségibbnek ható feketékre cserélték. Én emiatt inkább ezeket keresném. Az árba beleférhet a Yaris Verso is - családosoknak még kis gyerekekkel az is megoldás lehet.
A megbízhatóság szobrát megformázó Corollából a békalámpásként elhíresült nyolcadik generációnak már a 2000-ben történt átdolgozása utáni példányai is bőven beleférnek a keretbe. A lámpa már nem béka, hanem dupla optikás, sima burájú, a motorok meg vagy VVT-i benzinesek, vagy D4-D common rail turbódízelek. Árban jóval a kilencedik generáció első darabjai alatt vannak, pedig ezekben is van már két légzsák, légkondicionáló és elektromos ablak is. A különbség a beltérben érhető tetten, a régebbi évjárat mintás plüss kárpitjai ma már nagyon viccesnek hatnak, pedig nem rosszak és tartósak is. Az utód masszívabb, három helyett már négy csillagos törésteszttel, amit főleg a javított oldalsó védelemnek köszönhet. Motorjaik ugyanazok, a 4ZZ-FE kódú 87 lovas 1.4-es, a 3ZZ-FE kódú 1.6-os 110 lóerővel és a korai D4-D dízel, az 1CD-FTV is. Mégis inkább a régi bódéra szavaznék, mert ezért az árért a ma kínált példányok között több a megkíméltnek tűnő, nem széthajtott példány.
Az első generációs, T22 gyári kód alatt futó Avensis a ma újonnan kapható harmadik szériánál sokkal kisebb, pedig az sem a középkategória méretkirálya. Az 1997 és 2003 közötti évjárat 2,63 méteres tengelytávjával a mai kompaktok között sem lenne a legnagyobbak között. Ez persze nem vesz el semmit az értékeiből. A nagyon jónak tartott Carina E utódját bár olyan sportosféle autónak reklámozták, de nagyon nem az. Egy kiegyensúlyozott, ha úgy tetszik, szürke és átlagos darab. A kínálat belőle elég vegyes. Az egymillió forintos értékhatárig talált dízel kombiktól én futva menekülnék, viszont a legkevésbé praktikus, csak négyajtós lépcsúcshátúak között több a barátságos - benzines - darab.
“Nem érdekel ugyanis, hogy eladáskor ki, mit hazudozik össze karbantartásról, ha azt nem tudja igazolni, akkor nem igaz, amit mond. Ez az alapállás”
Magadból kiindulva teljesen természetes hozzáállás.
Nálad még az is hazugság, amit kérdezel. 🙂
Ismerősömnek most vettünk használt autót. Sokáig kerestük és egy valamihez ragaszkodtunk nagyon: a vezetett szervizkönyvhöz. Nem érdekel ugyanis, hogy eladáskor ki, mit hazudozik össze karbantartásról, ha azt nem tudja igazolni, akkor nem igaz, amit mond. Ez az alapállás Végül egy egy napja árult autót vettünk meg, a többit hónapok óta kínálgatják és még fogják is kínálgatni, figyelem egy ideje a kínálatot. Természetesen vezetett szervizkönyveset vettünk. A tulaja 1 nap alatt adta el. A többit gondold át te.
“a 4ZZ-FE kódú 87 lovas”
valójában 97 Ló, gondolom elírás csak
“Egy kocsi állapota jó tízéves korára meg nem attól függ, hogy milyen anyagból és milyen minőségben rakták anno össze, hanem, hogy a gazdája hogyan tartotta karban.”
De, pontosan attól függ, hogy milyen anyagokból és milyen minőségben rakták össze!
Saját tapasztalataim alapján az átlagnál sokkal jobb a Toyota. Legalábbis az enyém biztosan. 🙂
Semmi komoly karbantartást nem igényelt a mai napig 10 év és 250.000km alatt, a normálisnál sokkal nagyobb igénybevétel esetén sem.
Az a baj, hogy sokan elpusztíthatatlannak tartják ezeket a kocsikat és elhanyagolják a karbantartást. De még ha rendben is tartják, egy nagyszerviz elég sok kellemetlen meglepetést tud tartogatni. Egyik ismerősöm akart a saját cégétől venni egy 10 éves benzines Corollát, nagyon jutányos áron. 160 ezer volt benne, elméletileg mindig vitték szervizbe. Ehhez képest az állapotfelméréskor kapott a márkaszervitől egy 600 ezres ajánlatot a kopó-forgó alkatrészek cseréjére. Így már nem volt olyan kedvező az ajánlat hiába adták volna a piaci árnál 300 ezerrel olcsóbban. Sajnos 1 millió alatt nincsenek csodák, hiába a Toyota, Mazda vagy VW jelvény az autón.