Nagy sláger a nappali menetfény, ám még mindig gyakran előfordul az utakon, hogy egyesek rosszul használják
Ma már szinte minden közlekedő tisztában van a nappali menetfény és az automata világítás fogalmával, hiszen szinte minden új autó rendelkezik legalább az egyikkel a két funkció közül, ráadásul az elnevezésük is eléggé egyértelmű. Éppen ezért alapvető funkcióbemutatás helyett inkább azokat a részleteket emelném ki, amelyekről a cikk további részeiben is szó lesz. A kettő közül az automata világítás az egyszerűbb: ez a funkció általában egy olyan extra lehetőséget jelent a világításkapcsolón, amely egy vagy több fényérzékelő szenzor jeleire alapozva automatikusan fel- vagy lekapcsolja az autó tompított fényszóróit. A legtöbb esetben ez valóban ennyire egyszerű: ha a szenzorok elég fényt kapnak, akkor lekapcsolt lámpákkal vagy nappali menetfénnyel közlekedik az autó, ha pedig nem kapnak elég fényt, akkor az autó felkapcsolja a világítást.
A fénykép egy kereken 20 éves Golfban készült: már a hazai járműpark jelentős része is tudja az automata fényszórót, ám a kevéssé kifinomult rendszerek sokszor tévesen döntenek
A nappali menetfény megértéséhez viszont egy kicsit mélyebbre kell merülni a világítástechnikában. Az autón található lámpákat két csoportba oszthatjuk, az egyik csoportot az egyszerűség kedvéért hívjuk
"látni" csoportnak, a másikat pedig értelemszerűen
"látszani" csoportnak. Látni összesen háromféle fényszóróval tudsz egy átlagos autóban: a tompított fényszóróval, a reflektorral és a ködlámpával, amelyeket sohasem szabad kizárólag a jobb láthatóság miatt alkalmazni, mivel ezek mindegyike erőteljesen vakítja a szembejövőket a bevilágított területen. Minden más lámpa kizárólag arra való, hogy észrevehető legyél mások számára, ilyen a helyzetjelző, a féklámpa, az irányjelző, a hátsó ködzáró, illetve a nappali menetfény is. Ezek közül a hátsó ködzáró a legagresszívabb, amely a sűrű ködön áttörve is észrevehetővé kell, hogy tegye az autót a hátulról, nagyobb sebességgel érkezők számára.
A nappali menetfény ezzel szemben a legenyhébb: arra való, hogy az autó valamelyest észrevehetőbb legyen nappal, a legjobb látási viszonyok között, ezáltal ennek van a legkevesebb funkciója az összes lámpa közül.
Manapság az is gyakori, hogy ennek a menetfénynek szinte kizárólag a dizájnfunkciója kerül előtérbe: a látási viszonyok romlásakor az egybefüggő fénycsíkkal rendelkező autók távolságát például sokkal nehezebb felmérni, mint a régebbi, két elkülöníthető fényforrás esetén. Mindez egyben azt is jelenti, hogy ezt a nappali kiegészítő fényt kellene a legkevesebbszer önmagában alkalmazni, kizárólag a legjobb látási viszonyok között támaszkodni rá, és amint romlanak a látási viszonyok, kiegészíteni azt más lámpákkal.
Egyes régebbi modelleken konkrétan észrevehetetlen a nappali menetfény, ez igaz néhány utólagos megoldásra is
A nappali menetfényre tehát ne lámpaként gondolj, sokkal inkább mint valami dizájnelemre, ami mellékes funkciójában még egy kis extra észrevehetőséget is ad akkor, amikor amúgyis mindenki észrevenne. Mindezt hangsúlyozza az is, hogy a rengeteg autó hátulján egyáltalán nem világít semmi, amikor csak a nappali menetfényt használod. Így elölről lehetséges, hogy észrevehetőbb az autód, ám hátulról mintha semmi sem világítana. Akadnak persze olyan modellek is, amelyek kapcsolnak hátra is helyzetjelzőt ilyenkor, illetve manapság néhány igazán okos autó a különböző fényviszonyok függvényében automata módban többféleképp is variálhatja a felkapcsolt lámpák számát. Mielőtt tehát vakon a nappali menetfényre vagy az automata üzemmódra hagyatkozol, érdemes rászánni az ismerkedéskor azt a pár percet és megnézni, hogy miként kapcsolgatja valójában a lámpákat az autód a különböző helyzetekben, illetve ami még jobb, figyelni a forgalomban a kizárólag nappali menetfénnyel közlekedő, ugyanilyen modelleket, hogy azok mennyire észrevehetők.
Menetfény felkapcsolva: látod, hogy nem látod?
Meglepően sok esetben viszont szó sincs mérlegelésről, hanem egyenesen veszélyes vagy tilos kizárólag nappali menetfényt használni.
A leggyakrabban elfeledett ilyen eset, ha elhagyod a települést. Bár a jelenleg még érvényes KRESZ engedélyezi ebben az esetben is a nappali menetfényt, ám a legtöbb esetben nem jár valós előnyökkel a használata, nem fognak tőle előbb észrevenni. Ha nem hiszed, kezdd el nézni a szembejövőket országúton, verőfényes napsütésben. Messziről látni fogod, ha egy autón fel van kapcsolva a tompított, a nappali menetfényt viszont az esetek nagyjából felénél keresni kell a szembejövő autó orrán. Amikor elkezdenek romlani a látási viszonyok, akkor viszont haladéktalanul tompított fényszórót és hátsó helyzetjelzőt kell kapcsolni. Hogy miért? Egyrészt mert ekkor már nem is szabályos a nappali menetfény, másrészt pedig mert valóban nem látszik kellőképp az autód normális kivilágítás nélkül, és előbb-utóbb valaki neked fog hajtani. Elég csak rápillantani az alábbi rendőrségi videóra: te melyik esetben veszed észre könnyebben az Octaviát?
Felmerülhet a kérdés, hogy megbüntethet-e a rendőr, ha csak nappali menetfényt használsz, a válasz pedig egyértelműen igen.
Főleg akkor, ha a nappali menetfény hátul semmilyen világítást sem kapcsol. A gyakorlatban kicsi az esélye, hogy a forgalomból kiszedve rögtön meg is bírságoljanak, ha rossz látási viszonyok között hátul nincs kivilágítva az autód, ám ez sem kizárt. A legtöbbször viszont még akkor is elengednek figyelmeztetéssel, ha véletlenül teljesen kivilágítatlanul közlekedsz a városban egy régebbi autóval. Ha viszont baleset történik, akkor könnyedén a vétkes oldalon találhatod magad a nem megfelelő kivilágítás miatt. Ha ugyanis bizonyíthatóvá válik, hogy mondjuk azért nem adtak neked elsőbbséget, mert nem voltál megfelelően kivilágítva, vagy azért nem lassítottak időben egy ráfutásos balesetnél, mert borult időben nem volt felkapcsolva a hátsó lámpád, így nem lehetett időben észlelni a járművet, akkor szinte biztos a bírság, sőt, a felelősségre vonás is esélyes.
Az automata úgy döntött, hogy még ezeknél a fényviszonyoknál, esőben sem kell világítás hátra, ez azonban már nem csak veszélyes, hanem szabálytalan is
Itt érkezünk el az automata fényszóró problémájához. Ez az eszköz ugyanis elméletben átveszi tőled ennek a sokrétű kérdéskörnek a szabályozását, hogy egyáltalán ne kelljen az autó kivilágításán gondolkozni. Csakhogy ezt - valós mérlegelés helyett kizárólag a szenzorok adataira és az előzetes beállításokra támaszkodva - gyakran helytelenül teszi. Régebbi, nappali menetfény nélküli típusok esetén országútra is kimerészkedik bármilyen jellegű világítás nélkül az automata, hiszen csak a szenzorokból dolgozik. Nem megfelelő kalibrálás, téves jelek, vagy sérült, öregedő szenzorok esetén modern autókban is rendszeresen hoznak hibás döntést. Biztosan te is találkoztál már szinte éjsötétben, kizárólag első nappali menetfénnyel közlekedő, illetve borult időben, országúton vagy autópályán, hátul teljesen kivilágítatlan modern autókkal. Na ők szinte biztosan automata módban hagyták a kapcsolót, emiatt pedig akár nagyon rosszul is járhattak volna. Ha ugyanis egy fényviszonyok szempontjából határeset helyzetben az automata fényszóró még nem kapcsol hátra világítást, majd emiatt következik be egy olyan baleset, ami megelőzhető lett volna megfelelő világítás mellett, akkor ugyanúgy vétkesként kerülhetsz ki a helyzetből, mint a fentebb már említett példa esetében. Aláírom, hogy kicsi az esélye az emiatt bekövetkező baleseteknek, ám konkrétan semmibe sem telik átvenni az irányítást, és magadnak kapcsolgatni a lámpát, főleg akkor, ha tudod, hogy az autód nappali menetfénye és automata rendszere nem elégséges bizonyos helyzetekben.
Közvetlenül naplemente előtt, országúton, az erdő árnyékában mindenki automata módban, nappali menetfénnyel közlekedik. Szemből jól látszanak a LED-ek, ám hátul egyik autó sem világít!
Még ennél is sokkalta egyszerűbb azonban a norvég módszer, amit őszintén megvallom, én minden országban bevezetnék.
Norvégiában ugyanis minden forgalomban résztvevő autón, még verőfényes napsütésben is működtetni kell a tompított fényszórókat és a hátsó helyzetjelzőket. Akkor is, ha csak a sarki kisboltba ugrasz le, akkor is, ha van az autón nappali menetfény, kötelező a tompított és kész. Így nincs kérdés, nincs gumiszabály, nincs félreértés, és ami a legfontosabb: nincs olyan, hogy bárki bármikor elfelejti felkapcsolni a tompítottat. Főként azért, mert a legtöbb jármű, amit újonnan Norvégiában helyeznek forgalomba, automatikusan felkapcsolja a tompítottat járó motornál, amelyik pedig nem, annak a tulajdonosa hozzá van szokva, hogy minden egyes indítás után, mérlegelés nélkül, tudat alatt felkapcsolja azt. Persze, így valamelyest csökken az izzók élettartama, ám biztos vagyok benne, hogy az összes extra izzócsere kevesebb kárt okoz a norvégoknak, mint amennyit a rosszul kivilágított autók miatt bekövetkezett balesetek okoznának.
A norvégoknál nappal is kötelező a tompított: ez egy biztos megoldás arra, hogy mindig, mindenki kellően ki legyen világítva
Ezt azonban anélkül is megteheti bárki, hogy kötelező lenne: ha rám hallgatsz, mindig felkapcsolod a tompítottat és kész, én is így közlekedek. Ráadásul a legtöbb modern autó felkapcsolt világítás módban is lekapcsolja az összes lámpát, ha leállítod és bezárod, kizárólag helyzetjelzőn hagyja égve a helyzetjelzőket. Ha a te autód is ilyen, akkor még csak extra kényelmetlenséggel sem jár a nagyobb biztonság, egyszerűen automata mód helyett felkapcsolva hagyod a lámpákat, és kész. Ha pedig már félig le is gépelted a kommentet, hogy ez nem csak az izzóknak extra terhelés, hanem az autó akkumulátorának, generátorának, egyéb elektronikai részegységeinek, és így tovább (hiszen ezt már vagy ezerszer hallottam válaszként a fent részletezett álláspontomra), akkor gondolom rádiót, ülésfűtést vagy levegőkeringetést sem használsz soha, és a telefonodat sem töltöd az autóban, merthogy az jóval több terhelés ugyanezeknek az alkatrészeknek két extra izzónál.
A modern LED fényszórók gyakorlatilag végtelen üzemórával rendelkeznek egy halogénizzóhoz képest, így még csak ez sem valódi kifogás: kapcsoljátok fel a lámpát!
Összegezve tehát: világítsd ki az autódat és kész. Inkább legyél jobban látható a kelleténél, minthogy ne vegyenek észre, amikor igazán kéne. Kivétel ezalól, ha ezzel vakítod a többieket, mondjuk ha reflektort, ködlámpát, vagy autóra nem való utólagos fényeket használnál, ezeket mindenképp kerüld a forgalomban. Ha mindenképpen ragaszkodsz a nappali menetfényhez és az automata fényszóróhoz, akkor előtte legalább ellenőrizd ezek működését, hogy biztosan megfelelően ellátják-e a feladatukat. A biztonság tipikusan egy olyan témakör, ahol nem feltétlenül elegendő, hogy a törvényi minimumnak megfeleltél. Főleg akkor nem, ha gyakorlatilag nulla erőfeszítésből és elenyésző anyagi különbséggel tehettél volna többet is.
Téged is idegesítenek a kivilágítatlanul közlekedő sofőrök? Vagy csak én lihegem túl ezt az egészet? Várom a véleményeteket a kommentmezőben!
Na jó akkor tegyük helyre a dolgokat. A nappali menetfény elöl pont arra való, hogy látszódjál. Erre tervezték. Az egyszerűen nincs arra ésszerű érv, hogy nappal miért is kellene bármi más, és ezt a videó is igazolja.
A baj nem itt van és nem is velünk igazán. Ezt a videót egy-két idióta gyártónak kellene megmutatni, akik nem hajlandók rendesen beprogramozni a lámpa kapcsolását!
Ugyanis normális márkáknál (pl Volvo), úgy is lehet programozni, hogy automatában a nappali menetfénnyel együtt a hátsó lámpa is felkapcsol. Alapból, mindig. Nem is véletlenül, mert a svédeknél kötelező is (ahogy régebben nálunk is az volt városon kívül). Ha pedig sötétedik, akkor a kocsi magától felkapcsolja a tompított lámpát is, hogy láss. De hátul mindig ég a helyzetjelző. Ez agy alap, és ezzel a beállítással sosem kell nyúlnod az automatához. Egyszer felkapcsolod és a többit a kocsi megoldja a maximális biztonság jegyében.
Szóval kedves Mazda Magyarország! Mozdítsátok meg a valagatokat és írjatok a központnak, hogy legalább ezt tegyék rendbe (a sok hülyeség mellett, mint az ablakmotort lekapcsoló gyújtás, a ködlámpa kapcsolhatalansága automata módban). Az, hogy a németeknek vagy a belgáknak elég a szabályozás nem jelenti azt, hogy a minimumhoz kell igazodni. 20 éve fél Európa rajtuk röhögött az utakon, amikor sötét autóval jártak szürkületben. Legfeljebb nekik számított előre lépésnek az első nappali menetfény.
Mihez kell annyira jó látási viszonyok között hátul az e gyenge kis fény, ami nem is látszik napsütésnél, haladó autó esetén?
(Álló, lasssító, vagy ‘elakadt’ autó esetén féklámpa vagy elakadásjelző világít).
Csak kérdem, sokat vezetek, de nem érzem hiányát – hogy ne vakítson, vagy ne az orra elé világítson este a sok …jóember, annak elég határozottan látom jelentőségét.
Kitűnő cikk, mindenkinek ajánlom alaposan átolvasni. Nekem nem automata a világítás kezelése (alap 2018-as Fiat Tipo), de 2 pozitívum: izzós a nappali menetfény, és hátul is égnek az izzók nappal is (Dániából származik a kocsi – ott kötelező). Ezt minden autónál (a hátsó nappali világítást) kötelezővé tenném. Meg azt is (amit szintén tud a Tipo), hogy a komfortindex nem 3-at, hanem 5-öt indexel – azaz körforgalomnál is elegendő.
Valamikor három évtizeddel ezelőtt tették kötelezővé Németországban a tompított világítás használatát, ami ellen autós érdekvédők hangosan tiltakoztak, mondván, egy átlagos autó fogyasztását mindez 1 decivel dobja meg 100 km-enként – ez az érv (sem) nem hatott, bevezették (nagyon helyesen).
Ahogy teltek az évek, elkezdtek “leszivárogni” a skandináv országokból az ott már régebb óta elterjedt, kiegészítőként felszerelt nappali menetfények – melyek funkciója, hogy egy kisebb teljesítményű izzó fényét szórják, azaz jól látható, de nem vakít, egyben energiatakarékos (megtakarítható a korábban nehezményezett 0,1 l/100 km üzemanyag közel egésze).
Ezen utólagosan felszerelt kiegészítő nappali menetfények terjedésével idővel a szabályozásnak is foglalkoznia kellett és mivel egyre inkább téma lett a CO2 kibocsátás csökkentése is, az EU egy évtizeddel ezelőtt valamennyi EU-ban forgalomba hozott új autó számára kötelezővé tette a nappali menetfényt.
Mára pedig ott tartunk, hogy egy autó úgy kaphat típusengedélyt az EU-ban, ha többek között van benne automata világításkapcsolás és automata távfény kapcsolás is (és még számtalan más – érdemes megnézni akárcsak egy fapados GL felszereltségű Swiftet, mi minden aktív és passzív biztonsági elemet tartalmaz a felszereltsége).
A nappali menetfény, a szürköletérzékelő, az automata távolsági fényszóró kapcsolás bár kényelmesebbé teszik a közlekedést (illetve tehetik, ha jól működnek), elsősorban nem kényelmi, hanem biztonsági szempontból kerültek előírásra az új autóknál.
Zold jól írja, ezeknek az eszközöknek kell megfelelően működnie, illetve az új járművek homologizációja során a hatóságoknak kell ellenőriznie és kikényszerítenie, hogy valóban jól működjenek, nem pedig a felhasználóknak egyéb megoldásokat keresni és alkalmazni, ha úgy érzik, nem megfelelően töltik be szerepüket ezen eszközök.
A cikk alapfelvetésével teljes mértékben egyetértek de a következő kijelentéssel vitatkoznék: “A nappali menetfényre tehát ne lámpaként gondolj, sokkal inkább mint valami dizájnelemre, ami mellékes funkciójában még egy kis extra észrevehetőséget is ad akkor, amikor amúgyis mindenki észrevenne.”
A nappali menetfénynek nagyon is lényeges és hasznos funkciója van; messze nem dizájnelem. Arra lett kitalálva, hogy javítsa a láthatóságot olyan körülmények között, amikor egyébként kb. nulla világításra lenne szükség (verőfényes napsütést, olvadó aszfalt stb.) miközben csökkenti az üzemanyag felhasználást.
A tompított fényszóróval való haladás egy átlagos, halogén lámpás autó esetében (két első tompított 2X55Watt, két első helyzetjelző 2X5Watt, két hátsó helyzetjelző 2X5Watt, rendszámtábla világítás kb. 2X5Watt plusz a műszerfal világítása mondjuk 2 Watt) kb. 140-150 Watt.
Ezzel szemben egy átlagos utólagos nappali menetfény 8-10 Watt teljesítménnyel növeli az autó láthatóságát szemből.
100 Watt elektromos teljesítményt nagyjából 1 deciliter benzinből állít elő egy átlagos autó. Vagyis míg az első esetben durván 1,5 deci többletfogyasztást okoz 100 kilométeren a tompított világítás; addig nappali menetfény esetében csak 0,1-et.
Lehet erre azt mondani, hogy csekélység (mondjuk a gyártók kevesebbért is “lehajolnak” az utóbbi évtized kibocsátás csökkentő világában) de csak az EU-ban 257 millió személyautó van. Rengeteg spórolást jelent autónként bő egy deci üzemanyag megtakarítása olyan időben, amikor egyébként semmi nem indokolná a teljes kivilágítást.
Természetesen rossz látási viszonyok között ki kell világítani az autót. De nem gondolnám a biztonságot csökkentő tényezőnek, ha jó látási viszonyok közt (mondjuk nyáron verőfényes napsütésben az olvadó aszfaltú országúton) tompított helyett csak nappali menetfényt használunk.
Srácok, ez most tök komoly?
Sajnos ez messze nem a szokásos színvonal.
Azt nézd meg Kornél, mennyire látszik a index tompított mellett, sok modellnél nagyon rosszul.
Ne keverjük az út megvilágító berendezéseket és jelzőfényeket, és felesleges belevenni a jelzőfényeket rossz látási viszonyoknál, mert olyankor le van írva, hogy tompítottat kell kapcsolni.
Akik napsütésben a hátsó lámpáért sírnak, azok meg nézzék már meg, hogy az 50 lumen piros búrán át napsütésben mennyire látszik, mennyit tesz a láthatósághoz – amellett, hogy ha az autó áll, féklámpa vagy elakadásjelző kell hogy látszódjon, egyébként meg nincs gyakorlati jelentősége jó látási viszonyok között a hátsó lámpának.
+1: Akkor használják a tompítottat az emberek, ha az NEM VAKÍT!
Nem matt a búra, a foncsor, nem ferdén van benne az izzó, normális fényforrás van benne és jól van beállítva. Igen, tudom, a műhelyek sem tudják jól beállítani és műszakin sem nézik (magasságot sem tudnak, hogy elégséges-e az utat érő fény vagy sok-e a szórt fény, ahhoz nem csak a tudás, eszköz sincs).
A rendőrség videójánál is fura, hogy
-magyarázni kell a jó és nem jó látási viszonyokat (a köd egyértelműen nem jó, tehát tompított kell!)
-arra nem fordítottak figyelmet, hogy a videón szereplő Octavia bal fényszórója be legyen állítva, az vakít.
Ja várj, ez itthon soha, semelyik szervet nem zavarja 🙁
Többen is írtátok, hogy miért kell verőfényes napsütésben az a fránya hátsó lámpa. A válaszom pedig, hogy nem kell, legalábbis nem akkor, a cikkben sem ezt írtam. A probléma továbbra is azzal van, legalábbis szerintem, hogy egyes sofőrök, illetve egyes automata rendszerek messze túl későn, túl sötétben kapcsolnak, így akkor is hátsó lámpa nélkül közlekednek az autósok, amikor annak már lenne létjogosultsága. Persze, lehet követelni a megoldást a gyártóktól, de egyrészt őket nem érdekli, ha megfelelt az előírásoknak, akkor jóvanazúgy. Másrészt ez nem fog segíteni a már megvásárolt autódon, és alapvetően is egy zsákutca hozzáállásnak tartom a “rossz, de ahelyett, hogy tennék a jobbért, másra mutogatok” mentalitást. Plusz lehet a kettőt egyszerre is: igen, csináljanak jobbat a gyártók, de addig se járjanak autósok kivilágítatlanul az utakon, talán ez lenne az ideális. De ezek közül csak az egyiken tudunk mi magunk változtatni. A fogyasztásra meg: és akkor mennyi extra benzin a klíma? Mennyi extra fogyasztás egy régebbi modellnél az automataváltó? Mennyivel kevésbé hatékony egy olcsóbb abroncs? Vagy csak egy félig leeresztett abroncs, aminek a nyomásértékeire két éve senki sem nézett rá? Vagy az, hogy a sofőrök kb. fele magasról tesz a takarékosságra, és vagy egy litert teljesen feleslegesen éget el 100 kilométerenként, amikor mondjuk piros a lámpa, de ő még nyomja, és a végén hirtelen fékez. Szerintem sokkal szükségtelenebb dolgokra pazarlunk, mint a világítás, persze, akinek nem inge, ne vegye magára.
Annyi a lényeg, hogy jó dolog az automata lámpa, de ha esik az eső vagy köd van, akkor kapcsoljuk be a tompítottat, hogy hátulról is látható legyen az autó. A héten valamelyik ködös reggelen ment előttem egy olyan kocsi, amelyik nem kapcsolata be, így hátulról alig lehetett észre venni, ami nagyon balesetveszélyes.
Amit viszont kategorikusan tiltanék, az a gyárilag nappali menetfénnyel nem rendelkező autókra mindenféle utólagos bazári megoldás a sufni műhelyben felszerelve.