Boyracer válságautók néhány százezer forintért

Nyilván egy alapból huszonpár lóerős és forintban mérve sem húzósabb Trabantból kikönyökölve is átélhető az érzés, csak pár matrica, trendi napszemüveg és egy elfogadható, inkább hangos, mint minőségi hifi kell ahhoz, hogy mi legyünk a májerek, hogy miénk legyen a tér, az út, ránk süssön a nap és minket bámuljanak a csajok. Vagy a srácok. Elvileg. De mi van, ha ennyi nem elég? Nem elég már a koppány kipufogó, a visszapillantóra applikált cédé vagy dobókocka, a festett dísztárcsa, a szó szerint vasalódeszka mint hátsó szárny, a LED-füzér, a "króm" kipufogóvég meg a GTI-matrica a tecsóból? Motorerő is kéne, de csak néhány százezer forintos a keret? Megnéztük, mit kínál a használtpiac, mibe mennyiért ülhet a benzin- és a szervizszámlával nem kalkuláló, önjelölt boyracer. Itt a tavasz illatokkal, színekkel és optimizmussal a levegőben, bár e cikk írásakor épp meglepően és elszomorítóan hideg, már-már télies az idő. Modern autók tucatjai keltik a vágyat csúcstechnikával és csúcsfelszereltséggel, majd hűtik le a kedélyeket a többmilliós árcédulájukkal. Akkor is kéne egy dögös verda, aminek a volánjánál meg lehetne mutatni az arcoknak, hogy ki a király. Iszonyú drága a benzin? Na ja, de lehet spórolni az autósújságokon, ott az ingyen internet a kocsmában, egy-egy sörre meg úgyis meghívnak a spanok. Sokba fog kerülni az átírás, aztán pedig tuti költeni kell mindenféle javításra, hogy a nagy felni, nagy zene, nagy kipufogó szentháromságról (vagy bermuda-háromszögről) már ne is beszéljünk...
Mindegy, akkor is kell egy GTI. Vagy GSi, vagy valami más. Legyen legalább 100 lóerős, a három számjegy mégiscsak jobb és több a kettőnél, fussa meg a két kilót, a többi nem számít. Milyen használt boyracer válságautókat kapni néhány százezer forintért? A hasznaltauto.hu[/url] keresőjében ilyen kritériumrendszert nem tudunk beállítani, hát egyenként vesszük számba a potenciális versenyzőket. Mi alapján? Saját álmok, képzelgések, másoktól hallottak, cikkekben olvasottak szerint. A hirdetés persze legyen képes, a nem törött, maximum 500-600 ezer forintos autó rendelkezzen érvényes magyar okmányokkal és legalább erre az évre műszakival is. Futott km? Mint kikötés? Ne vicceljünk... És még egyszer: benzines, minimum 100 lóerős, hajrá. Mi más is lehetne az első, mint a Volkswagen? Golf GTI I, II, III, bátraké a szerencse. És akad is szép számmal még a hármasból, sőt kabrióként is. Utóbbi már sok a jóból, maradjunk a kemény tetőnél. A legolcsóbb egy 150 ezer forintos a második generációból 1985-ből, papíron 112 lóerővel, pusztulatként, törve-rohadva, azaz "korának megfelelő állapotban". A halálfejes váltógomb azért vicces. Kettőötvenért már komolyabb, szintén II-est árulnak gázszettel, 129 lóval, persze a képek erről a 25 éves példányról sem valami bizalomgerjesztőek.
Háromszázért figyel az első III-as már nem 1,8-as, hanem kétliteres motorral; 320 ezerért hopp, már 2,8-as VR6-os is van 174 lóerővel 1992-ből, bevallottan 240 ezer kilométerrel, még hihető is. Költeni mondjuk nyilván lehetne, és kéne is rá, nem is keveset - melyikre nem? Ugyanennyiért árulják a legolcsóbb Golf I GTI-t 1983-as évjárattal, 1,6-os, 110 lóerős motorral és első blikkre szépen. Érdekes. Ó, nincs is több hasonló, ezek szerint ritkaság. Kétszer ennyi pénzért aztán már temérdek, főleg III-as GTI van, biztos megkíméltebb külsővel és belsővel, technikával és szeretettel, gumikkal és felnikkel, hifivel és sibedával, ahogy kell, de ugorjunk (kicsit), hiszen Scirocco GTI és izgalmas Polo G40 is van 400 ezertől, szuper.
Opel a következő, naná. Ascona, Manta, Kadett GSi, Corsa GSi, Astra GSi akár kombiként is, minden van, mi szerszámnak ingere. Az Ascona, a Manta és az Astra Caravan mágnesként vonz, mégis nyomás tovább Suzuki-nézőbe, pontosabban Swift GTi-nézőbe: pehelykönnyű, 800 kilós kasztni 1.3-as, 101 lóerős motorral, ha nem hiányzik a biztonságérzet, parádé. Alfa Romeo? Nem streetracer az ember, ha ne dobbanna meg a cuore sportivo, és leginkább egy 33-ast látva dobban meg, de rendben, a 145-ös Quadrifoglio Verde és a 155-ös TS 2.0 S is megér egy-egy misét. Gyönyörűek. Ránézésre. Üzemeltetésükhöz azonban jó eséllyel ima is kell majd.
A BMW-t és az egyéb hátsókerekes élményautókat most hagyjuk, Citroënből viszont van a Saxo VTS plusz egy csodás BX GTi, sírni kell tőle (vagy érte). Peugeot 205 GTI - a kritériumok miatt - sajnos nem akadt a horogra (amúgy van persze), vigasztalódni a 306 XSi-vel lehet. Valamiért az is nagyon bejövős, akárcsak az amilyen drága, olyan különleges Renault R 5-ös, hogy ezzel túl is essünk a franciázáson.
Fiat Uno nem jött át a szűrőn, Tipo bezzeg igen, azt is szeretjük. Vagy Ritmo. Vagy "természetesen" Punto GT, illetve Bravo GT/HGT. Mára mind filléres, polgári szemüvegen át meg roncsautó lett, így múlik el ugye a világ dicsősége. Lancia Delta? Van is, meg nincs is, mert ezek nem azok, amikre hegyezi az ember a ceruzát, már elnézést. Nem is kerültek bele a táblázatba, ami így fest:

Ford Escortok, Honda CRX-ek vagy Civicek, na persze nem Type-R-ek, "csak" sima 1,6-osok szénné forgathatóan, Mazda 323-asok, Mitsubishi Coltok, Seat Ibizák, Toyota Corollák, Volvo 480 Turbók is vannak, meg a tudat, hogy bármelyiket is válasszuk, mindegyik "foglalkozós", ha nem az a cél, hogy az első balatoni portya során szétessen a kocsi. Lehet, hogy igazából egyik sem kéne? Sokat fogyasztanak, és nem csak benzinből, kényelmük, biztonságuk a fasorban nincs egy mai autóhoz viszonyítva, mindenütt traffipaxolnak, stb. Több hirdető kismotorra, robogóra cserélné autóját, közlekedési eszköznek az is megteszi, de a diszkó előtt hova könyökölne belőleróla az élet császára?