Több száz új kollégát vár a Bosch
A Bosch is az önvezető autókban látja a jövőt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Milyen autókhoz gyárt és fejleszt alkatrészt itthon a Bosch? A lista olyan hosszú, hogy a cég vezetői bele sem kezdtek a felsorolásba.
A Bosch 5 év alatt megduplázta a K+F tevékenységét és a Medián piackutatása szerint a Bosch szervizeknek van a legjobb híre a márkafüggetlen szervizek közül - hogy a legjobb hírekkel kezdjük, amiket a Bosch 2013-as pénzügyi évét záró sajtótájékoztatón tettek közzé a cég vezetői. A Bosch már 1899-ben jelen volt Magyarországon. A rendszerváltás után, 1991-ben újjáalakított regionális szintű kereskedelmi Kft.-ből mára az ország egyik legnagyobb munkaadója és európai szintű fejlesztési központ lett.
Három városban vannak jelen, Miskolcon szerszámokat, Hatvanban jellemzően elektronikai termékeket (vagy akár komplett műszerfalakat is) állítanak elő. Ami autós szempontból a legérdekesebb, hogy Budapesten fejlesztenek szinte megszámlálhatatlan gyártó autóihoz alkatrészeket. A cég műszaki vezetője egy félmosollyal az arcán csak annyit mondott, mindenki nézzen be a kocsijába, és keresse a Bosch és a Made in Hungary feliratokat.
A Bosch magyarországi csapata tavaly 700 dolgozóval mintegy 9 ezerre nőtt, és idén is több száz új kollégát várnak, zömében technikusokat és mérnököket, tehát műszaki végzettségűeket, de nem csak férfiakat, hanem nőket is - ahogy azt a Lányok napja, nők a fejlesztésben programmal is jelzik. Autókhoz gyártott vezetéstechnikai rendszerek - a ma már teljesen alap ABS-en és ESP-n túl az összes mai modern támogatófunkció, amik radar, ultrahang, vagy videojel alapon működnek - jelentik a fő csapásirányt. A jövő a Bosch szerint is az önvezető autóké lesz, amik kommunikálni képesek egymással, és talán nem olyan futurisztikus, ha ezeket a technológiákat az otthonainkban is elképzeljük, mindezt persze okostelefonon keresztüli kényelmes távirányítással.
Én is azt mondom, mint az előttem szólók, hogy ezen kár kötekedni. A sarokcsiszolót a köznyelvben mindenki flexnek ismeri, így használja, így épült be a nyelvünkbe.
Sok esetben előfordul, hogy egy terméket az első gyártóval, a terméket kifejlesztő céggel azonosítanak. Rögtön egy, a képen lévőhöz hasonló szerszám példának, szóval, hogy ha egy fúrókalapács lenne a képen, akkor mindenki kapásból rávágná, hogy “hilti”. A borotvát (pengét) sokan egyszerűen “zsilett”-nek mondják. A terepjárót pedig “dzsip”-nek. A polisztirol lapot “hungarocell”-nek. A villanyszerelők által használt gyorscsatlakozót “Vago”-nak. A személyi számítógépet (PC-t) sokáig az első gyártó nevével azonosították, vagyis egyszerűen IBM – nek hívták, még akkor is, ha távol-keleti gyártmány volt. A 70-es, 80-as években a traktorokat a legtöbben “zetor”-nak hívták, még ha teljesen más volt a gyártó, akkor is. A köznyelvben a “matchbox” a játék kisautót jelentette, akkor is, ha sok játékautó gyártó volt, és a Matchboxnak sok más terméke is volt.
Szerintem a fentiekkel nincs semmi baj, még Grétsy László nyelvész professzor sem hiszem, hogy kritizálná. Szóval nagyon jó kis gép lehet az a Bosch flex 🙂
Ne kötekedj már! Vagy a WC-t te még mindig megkönnyebbülészeti kör guggoldának hívod??? Szinte mindenhol flexnek, mondják a sarokcsiszolót!
A raklapon egy adag flex.
A flex egy gyártó cég, miért gyártaná a Bosch a Flexet ?
Ráadásul a képen is látszik hogy Bosch sarokcsiszolók vannak, sehol egy Flex.